Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet
Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet 297 Pest megyéhez képest csak némileg volt kedvezőbb a helyzet Jász-Nagykun- Szolnok és Békés megyékben. A legjobb helyzetben lévő megye Baranya. Relatív kedvező helyzetét (1986-ban 13,43 beszélőhely esik száz lakosra) az uránbányászathoz és feketeszén-bányászathoz kapcsolódó beruházásoknak köszönhette. Győr-Sopron megye távközlési pozícióját gép- és hadiipara eredményezte. A beszélőhelyekkel harmadik legjobban ellátott Csongrád megye pozíciójában pedig az olajbányászatnak volt szerepe. Szegeden 1977-ben helyeztek üzembe egy új távbeszélő központot, amely lehetővé tette, hogy a város és körzete bekapcsolódjon az automatizált hálózatba. Borsod-Abaúj-Zemplénben a nehéziparral összefüggő hálózatfejlesztés eredményezte, hogy a száz lakosra eső beszélőhelyek száma megközelítette a tizenkettőt. Azt gondolhatnánk, hogy a négy, némileg kedvezőbb helyzetben lévő megye (Baranya, Győr-Sopron, Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén) a telefonellátottság tekintetében - látva a nála rosszabb helyzetben lévőket - különösebben nem panaszkodott. Mindez azonban nem így volt. Az 1980-as években valamennyi megye elkészítette és az Országos Tervhivatal részére átadta terület- és településfejlesztési koncepcióját. Ezekben a dokumentumokban rosszabbnál is rosszabb mutatókat vonultattak fel a megyei távközlési hálózatokról. Csongrád megye például azt írta, hogy a megye telefonellátottsága az országos átlag alatti, még Szeged ellátottsága sem túl jó (16,86 beszélőhely/száz lakos), mert a város regionális központ. A megyék közötti területi különbségekben átrendeződés csak a rendszerváltás után következett be.14 Magyarországon a községekben volt a legrosszabb a telefonhelyzet. A lakásállomások tekintetében száz lakosra alig fél készülék jutott. De egy Szabolcs- Szatmár megyei községben még az országos átlagnál is rosszabbak voltak a mutatók: itt száz lakosra 0,1 lakástelefon esett. A megyéken belül - megyeszékhely-községek között - ellátottsági színvonalban Komárom, Nógrád és Békés megyékben voltak a legkisebb különbségek. hívásba. 1985-ben a terület országgyűlési képviselője interpellált, „nem olyan nagyon jó az a telefon nálunk, mert bizony egy napba kerül, amíg Gödöllőt megkapjuk, vagy esetleg ne mondjak 10 kilométeres körzetben egy községet, fél napokat kell várni, rá”. Országgyűlési napló, 1980. II. kötet 1808. p. 14 ERDŐS1-GÖBL 2000.
