Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet
Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet 293 és be sem adták telefonigényüket. 1986-ban a Magyar Posta 465 ezer telefonigénylést tartott nyilván, de a telefonra várakozók tényleges számát egymillióra becsülte.5 A telefonelosztást mindig gyanakvás, a korrupció vélt vagy valós árnyéka kísérte. A távbeszélő szolgáltatás nyereséges üzletág volt. 1978-ban a távbeszélő évi teljesítményértéke 4 milliárd Ft, a posta részben ebből tartotta el a veszteséges postaforgalmi szolgálatot. 1977-ben az MSZMP Politikai Bizottsága elfogadta azt a javaslatot, hogy az újonnan bevezetett telefonok költségeihez főállomásonként hat, ikerállomásonként 4 ezer Ft-tal járuljon hozzá a lakosság. Ez az összeg a valódi költségek kisebb hányadát fedezte, egy főállomás létesítésének költségét az 1960-as évek közepén 20 ezer Ft-ra becsülték. A távközlés gyorsabb Ütemű fejlesztése céljából 1985-től a belföldi telefonbeszélgetések megemelt díjából származó többletbevételből Távközlés-fejlesztési Alapot képeztek. A telefon árbevétel arányos nyeresége 1985-ben elérte a 44%-ot. A telefonhálózat fejlesztésébe lakossági tőkét csak az 1980-as évek közepétől vontak be telefonkötvények formájában. A fejlesztés gyorsabb üteme érdekében a helyi tanácsok 40%-os önerőt ajánlottak fel a postának. A hetedik ötéves tervben (1986-tól) viszont a Magyar Posta már csak a bekerülési összeg kevesebb mint 30%-át biztosította. Az 1970-es évek közepére az országos távbeszélő hálózat már nemcsak a lakossági igényeket (pl. lakótelepi építkezések esetén) nem tudta kielégíteni, de nem tartott lépést az ipartelepítéssel sem. 1976-ban a KPM távközlési fejlesztési programot készített elő az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottsága részére.6 Tizenöt éves periódusra két tervet dolgoztak ki, az egyik 11,5 beszélőhely/száz lakos, a másik pedig 22 beszélőhely/száz lakos értékű telefonsűrűséggel számolt.7 Ez utóbbi 1990-es megvalósulása esetén Magyarország Franciaország 1974-es szintjét érte volna el. De még a gyorsabb ütemű fejlesztéssel is „szinte példátlan helyzet” alakult volna ki, ugyanis Magyarország motorizációs prog5 Ezt a becslést alátámasztja, hogy az 1980-as évek közepének telefonkötvényes távközlési fejlesztéseibe nagy számban léptek be kötvényvásárlással olyanok, akik nem rendelkeztek telefonigényléssel. Veszprém megyében pl. a 3200 lakossági kötvényjegyző 70%-nak nem volt beadott telefonigénylése. 6 KPM Postafőosztály: Előterjesztés az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottsága részére a posta és távközlés helyzetéről és távlati fejlesztési irányairól, 1976. július MOL M-KS 288/42. (Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi szervek. Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési Osztály) 1976. 11. ő. e. 7 A beszélőhely valamennyi közhasználatú telefonállomást j elentette. Ide tartoztak a külön vonali állomások, az ikerállomások, az alközponti főáramkörök, a főállomásokhoz csatlakozó nem alközponti mellékállomások. A statisztika szempontjából beszélőhelynek számítottak azok a mellékállomások is, amelyek a városi forgalomhoz alközpontjukon keresztül kapcsolódtak.
