Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Honvári János: Győr. Az alkalmazkodóképesség egy példája az 1960-as évekből
Honvári János: Győr. Az alkalmazkodóképesség egy példája az 1960-as évekből 269 maszigorításért, sőt még a gyári vezetők durvaságaiért is Horváth Edét tette felelőssé. Kifogásolták a „minősíthetetlen, ledorongoló beszédmódot” és a vezérigazgató káderkiválasztási gyakorlatát, amelynek során állítólag mellőzi a szocialista rendszer „támaszait és harcosait”, akik fegyverrel is helytálltak az 1956-os „ellenforradalom” idején, a szocialista rendszer megvédésénél. Más oldalról viszont „kétes múltú, politikailag megbízhatatlan személyek” jutnak vezető beosztásba. Az előterjesztés talán legsúlyosabb megállapítása az volt, hogy „Horváth elvtárs rossz emberi magatartásával, pártszerütlen viselkedésével, hibás vezetési módszerével azt érte el, hogy a vállalati párttagság és a dolgozók túlnyomó többségének bizalmát elveszítette”.49 A hosszú és személyeskedésekkel tarkított vita során Horváth Ede védte a maga igazát, ellenfelei pedig sorolták a valós vagy vélt kifogásokat, többek között még tervcsalással is megvádolták a vezérigazgatót. Szemére hányták, hogy hiába országgyűlési képviselő és KB-póttag, mégis „olyan gátlástalanul viselkedik, hogy se törvényt, se embert nem ismer”. „A kapitalista világban nem féltek úgy az emberek a gyártulajdonosoktól, mint itt Horváth Ede igazgatótól.” Tény, hogy a gyárban a munkások hangulata kifejezetten rossz volt. Ebben nagy szerepet játszott az a körülmény, hogy az 1960-as évek közepére megbomlott a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete. A gazdaság növekedési üteme 1960 és 1965 között - az egyetlen 1963-as évet kivéve - minden évben csökkenő tendenciát mutatott, miközben egy sor minőségi tényező terén (munkatermelékenység, fajlagos anyag- és energiafelhasználás, önköltség, eszközhatékonyság, minőség, műszaki színvonal) alig történt előrelépés. A tőkés külkereskedelmi és fizetési mérleg tartós passzívuma miatt nőtt az ország adósságállománya. Ezért a vezetés restrikciós intézkedésekre kényszerült, ami az életszínvonal stagnálásához vezetett. Emelték a munkahelyi étkezés és a munkásszállás térítési díjait, szigorították a normákat és a munka törvénykönyv előírásait. A normaszigorítás miatt - az ország számos más gyárához hasonlóan - a vagongyárban is spontán munkabeszüntetésekre került sor. Egyesek úgy látták, hogy a legfelső párt és állami vezetők mindaddig, amíg a vagongyár a termelési terveit teljesíti, Horváth Edét nem mozdítják el a helyéről, ezért megpróbálták a gyári középvezetőket a termelés szabotálására rávenni, így csikarva ki Horváth Ede megbuktatását.50 49 GYML MPB VB 1. f. 3. cs. 252. f. 1965. november 24. 50 Valószínű, hogy Lovas József és 4 társának „izgatási” ügyéről van szó. 1964. október 26-án postai úton 43 db röpcédulát akartak a gyári vezetőkhöz eljuttatni, a rendőrség azonban a levelek nagyobb részét már a postán lefoglalta, a terjesztők ellen pedig eljárást indított. (MÓL 288. f. 5/350/1. őe. Előterjesztés a PB számára egyes belső ellenséges csoportok tevékenységéről, 1964. november 14.
