Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására 245 A fejlesztések egy minőségileg új települést hoztak létre. A közlekedést átszervezték, az ivóvízellátást és a gázellátást az 1960-as évek folyamán biztosították, a szolgáltatásokat és az oktatási intézményeket kiépítették, sporttelep és fürdő is épült.41 Vágvecse Vágsellyével való egyesülése és így a város határainak növelése az utóbbi számára stimuláló hatású volt. Az olvasztótégelyek: az új lakótelepek A szlovákiai urbanizáció fejlődése az 1970-es évekre az iparosításhoz képest elmaradt a várakozásoktól (ezzel szemben a kortársak a csehországi fejlődés ívét pozitívnak látták42). Michal Bamovskÿ ennek két okát jelölte meg, és burkoltan az iparosítás kritikáját is megfogalmazta. Az egyik ok, hogy az iparosítási hullámmal összekapcsolódó ipari koncentráció területileg „széttöredezett”, és kedvezőtlen földrajzi megoszlással bírt. A másik, hogy az ipari központok tervezése nem jelentette agglomerációs csomópontok megszületését. A telepített ipari üzem még nem jelentette egy város létrejöttét is. Az iparosítás egyoldalú volt, az ún. alapiparágakat (bányászat, gépipar, kohászat, kémiai ipar stb.) preferálta, és ez a ’70-es évekre már a gazdaság kerékkötőjévé vált, a kevésbé fejlesztett feldolgozóipar és a tercier szféra jelentősége megnőtt. Bamovskÿ statisztikai adatokkal bizonyította, hogy bár 1946-1970 között épült fel az 1971. év lakásállományának 58,6%-a, továbbra is lakáshiány mutatkozott. Az ingázások következtében számos szlovákiai iparváros nem állandó lakhelyként funkcionált, hanem munkaközpontként. Szlovákiában 1972-ben a gazdaságilag aktívak jelentős hányada, 42,4%-a utazott munkavégzés céljából más településre.43 Ebben az összefüggésrendszerben a lakótelepek építése felértékelődött, elsősorban gazdasági és szociálpolitikai jelentőséggel bírt. Az építkezések az 1950-es és 1960-as években az iparosítás által előidézett kihívásokhoz kötődtek, a munkások elhelyezése és a lakásínség megszüntetése volt a céljuk. A változás az 1960-as évek elejétől következett be: fokozatosan javult a lakások ellátottsága és a lakóhelyiségek átlagos száma. A döntően közepes nagyságú városokban létrejött lakótelepek, többemeletes lakótömbök építését szükségszerűnek tartjuk, hiszen a népességnövekedés lakáspolitikai következményeit kezelni kellett. A lakótelep-építés fünkcionalista-utilitarista szempontja és a 41 SABA-PS, ONV-G-OV, 94. doboz, Vyst/1961, Smerny územny plán Sal’a-Veőa (Politicko- hospodársko-technické zásady pre smerny plán Sal’a-Veca, Technicko-hospodárske zásady pre revízie smerného územného plánu mesta Sal’a) 42 MUSIL 1985. 312-321. p. 43 BARNOVSKŸ 1975. 216-218. p.