Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására 235 a lakótelep egy részének a Pozsony-Vágsellye főút melletti, kedvező közlekedési adottságokkal rendelkező területen való elhelyezéséről is? (4. kép) A vágsellyei várostervezők által képviselt ideológiai alapú urbanisztikai szemlélet szerint a városon kívül, szabad területen felépített lakótelep ötlete téves és hibás volt, hiszen elgondolásuk szerint egy új iparvárost a központtól kifelé kellett megteremteni. Ezen kívül kiemelten kezelték a gyár érdekeit: a városformálásnak ipartámogató „szolgálatot” kellett betöltenie. Az üzem képviselői a városi központot preferálták, a kívülebbre eső területeket azért vetették el, mert véleményük szerint nagyobb munkákat és költségeket igényelt a közművesítésük és villamosításuk. A tervezésnél a következő szempontrendszereket vették figyelembe: munkaerő és lakosságszám, helyi gazdasági infrastruktúra (ipartervezés), lakásépítkezések, közlekedési hálózat, vízszükséglet, csatornázás, biztonsági övezetek és - periférikus szerepben - a műemlékvédelem. A munkaerőt a központba kívánták telepíteni, mert így az üzemhez földrajzilag közel stabilizálhatták. Az új iparvárosban a munkásosztály a város- központban foglalhatta el helyét, és a polgárság felszámolása, kiszorítása után immár egyedüli városalakító rétegként tartalmában is megváltoztathatta azt.19 A „tiszta iparváros” gondolata a munkaerő megszervezéséhez kapcsolódott. Mivel az 1955-ben 4667 lakosú város lakosságának kb. 45,5%-a alapvetően a mezőgazdaságból élt, ezt az arányt változtatta volna meg az iparosítás, amelynek eredményeképpen az iparban dolgozók számát 62,2%-ra duzzasztották volna, ezzel szemben a mezőgazdaságban elhelyezkedők csak 18%-ot tettek volna ki. A szolgáltató szférában 750-en dolgoztak, a gazdaságilag inaktívak csoportját (tanuló ifjúság, nyugdíjasok) 1536 személy alkotta. A munkaerő-migráció már ekkor tapintható jelenség volt: 981 vágsellyei lakos a városon, illetve a nyitrai kerületen kívül kívül helyezkedett el. A munkaerő-mobilitásnál a lakosságszám tervezésének szempontját is érvényesítették. 25 éves időtávlatban (a felépített lakások élettartamát figyelembe véve!) a lakosság számát egy átlagos csehszlovákiai iparvárosnak megfelelően, 10 200-ra kívánták növelni.20 Ekkor még a város melletti, Vágón építendő vízlépcső gazdasági hatásaival is számoltak, amely végül nem valósult meg. 19 A várostervezés kérdései az 1956. december 14. gyűlésen kerültek terítékre, amelyen a városi nemzeti bizottság szakosztályai, a kerületi hivatalok és a munkákat kivitelező állami vállalatok képviselői vettek részt. SABA-PS, ONV-S, 597. doboz, Vyst.6871/1957, Investiőná úloha sídliska Sala, Opis investiőnej úlohy sídliska Sala. 20 A vágsellyei lakótelep-építkezések forrásanyagában 20 és 25 ezres tervezett lakosságszám is előfordul.
