Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására 233 pontból oktatási-kulturális és nyelvhasználati vonatkozásai is voltak/vannak e folyamatnak.16 17 1. táblázat. A Duslo Sala kiépítésének szakaszai és a kémiai technológia bővítésének néhány jellemzője'7 I. szakasz (1958-1960) A „gründolás”: 97 objektum emelése, az alaptechnológia kiépítése, technikai gázok, klórtartalmú kaucsuk II. szakasz (1961-1964) Műtrágyagyártás, acetiléngyártás szovjet földgázból, acetaldehid, ecetsav III. szakasz (1965-1969) A műtrágyagyártás bővítése, új befektetések, az exportratermelés kezdete, műanyag nyerstermékek IV. szakasz (1970-1975) Ammóniagyártási program, a termelés megkétszerezése V. szakasz (1976-1980) Agrokémiai anyagok, gumi Tény, hogy az ipari komplexum nagy nemzetgazdasági jelentőséggel bírt, alapjában véve gazdasági szempontok alapján „hívták életre”, és az üzem a szlovákiai iparosítási politika egyik hivatkozási alapját képezte. A későbbi magyarázatok már regionális gazdasági és nemzetiségi szereppel is felruházták: a délnyugat-szlovákiai terület mezőgazdasága a műtrágya felvevőhelye lett volna, illetve az új munkahelyek a „magyarul beszélő polgárok” társadalmi integrációját segítették elő, mert számukra gondot okozott az iparban való elhelyezkedés Dél-Szlovákián kívül.18 Kényszer és ráció szorításában Vágsellye első lakótelepének építéstörténetével és a város új profiljának a megteremtésében játszott szerepével kapcsolatban felmerül a kérdés: miért a városközpontba tervezték a lakótelepet, annak ellenére, hogy javaslat született 16 25 rokov 31. p.; Statistická rocenka okresu Galanta 55. p.; Slovensko 533. p.; GyurgyIk 1994. 151. p. 17 FESZTEROVÁ 2006. 7-8. p.; KoSÍANY 1977. 84. p. 18 KOSf ANY 1977. 70-71. p.
