Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének egyes aspektusai az 1950–1960-as években
224 Helyi társadalmak? számítottak. Amikor ebbe a populációs és építészeti hiátusba behatolt a tőkehiányos szocialista modernizáció, akkor azok számára és oda épített, akik igényelték és ahol lehetőség volt, tehát a faluból beáramló munkásrétegeknek a foghíjas telkekre. A csehszlovákiai szocialista városfejlesztés mindkét fázisa - előbb az ötvenes években, majd 1970 körül - ambivalens, mivel a politikai és gazdasági szempontból kézenfekvő döntések olyan urbanisztikai helyzetet okoztak, amit egyes építészek „új brutalizmusnak” (Rayner Banham), más történészek „újítási orgiának” vagy „hivatalos huliganizmusnak” neveznek.60 (Megjegyzendő, hogy egy egész Európát elárasztó urbanizációs jelenséggel van dolgunk.) A korabeli társadalmat igen intenzíven befolyásoló nagyfolyamatok mellett az urbanizációs stagnáció, illetve az okozott károk szinte senkinek nem tűntek föl. Ha tudatosítjuk, milyen jelentős mértékben kicserélődött Dunaszerdahely helyi lakossága, valamint figyelembe vesszük a folyamatos vidékről városba költözést (egy további jellemző összeurópai folyamat a második világháború után), továbbá tudatosítjuk a megvalósult építkezések tényleges modernizációs hatását, érthetővé válik, miért törpültek el a város képén okozott károk a rövid távú kézzelfogható nyereségek mellett (szebb házak, jobb ólak, belvárosi lakótelepek stb.). Szerencse a szerencsétlenségben, hogy bár Dunaszerdahely képét negyven évig a szocialista fejlődés alakította, ez utóbbi nem volt olyan rohamos, mint az ország más kisvárosaiban, amelyek az iparosítás eredményeként urbaniszti- kailag még rosszabbul jártak. Noha a város gyakorlatilag az indusztrializációs tabula rasa állapotából indulhatott neki a szocializmus 1960-ban deklarált legfejlettebb időszakának61, itt soha nem zajlott le a Csehszlovákiára jellemző intenzív szocialista iparosítás. Ellenkezőleg: a város és térsége indusztrializációja még a legóvatosabban is megkésettnek nevezhető.62 60 JUDT 2007. 376-377. p. 61 Csehszlovákia 1960. július 11 -i alkotmánya megfogalmazta, hogy győzött a szocializmus, és az ország elindulhat a kommunizmusba való átmenet irányába; ezzel együtt az ország neve Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változott. 62 Csupán összehasonlításul: a komáromi hajógyár építése 1947. április 23-án kezdődött; a vágsellyei Duslo vegyiközponté 1958. szeptember 1-jén; a dunaszerdahelyi cukorgyár csak 1969-től üzemelt.
