Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének egyes aspektusai az 1950–1960-as években
Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének... 219 164 sz. alatti 6x7 m alapterületű ház bontása indokolt, mégpedig „biztonsági okokból, valamint Dunaszerdahely rendezési tervei miatt, abból az okból, hogy ez a ház teljesen a Zöld utca frontjában áll, és nem lehet az utca kiépítését miatta végrehajtani. [...] Az ott lakók elhelyezéséről a Helyi Nemzeti Bizottság gondoskodik.”33 1957. december végén Márkus Mihály a Lang városrész 934 sz. alatti lakos ugyanezen ház „higiéniai és nemzetgazdagási okokból” való elbontására kapott engedélyt.34 1960. április 28-án Jozef Budik és Mária Eudiková Lenin utca 1 sz. alatti lakosok „istállóbontást” kérvényeznek (4,5x6 m) „biztonsági és nemzet- gazdasági okokból”, amit maguk hajtanak végre.35 Egy összesítés szerint 1960-1962 között Dunaszerdahelyen mintegy három tucat épület szanálására került sor, köztük a Nemzeti nevű mozi („Kino Národné”), valamint „a zsidó zsinagóga” („Zidovská sinagóga”, sic!) épületéé36. A Fő utcai zsinagóga már 1944 óta rom volt37, azonban a visszaemlékező szerint ekkoriban „egyes épületeket nagyon jó állapotban bontottak el”.38 Összegezve elmondható, hogy a bontási engedélyek indoklása (biztonsági és higiéniai okok, a bontott anyagot szinte minden esetben újra felhasználják) és a hivatalok korlátozásai (városi és járási szinten) egyértelműen két dologra mutatnak rá. Egyfelől arra, hogy az elbontandó épületek között elsősorban a rendezetlen tulajdonú és egyébként is romos állapotban levőket bontották el, másfelől arra, hogy az ínséges időkben igen nagy becsben tartották a bontott építőanyagot. Megjegyzendő még, hogy az elbontott magán- és középületek szanálásából származó használható építkezési anyag nagy részét „cigány származású lakosok háza építésére” használták fel.39 33 §OAv§. Miestny nàrodnÿ vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 261-1959-Vÿst/26-77. 34 Uo 35 SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 270-1956-Byt/1-79. 36 Feltehetőleg az Ádász Jiszróel templomról van szó. Vö. ENGEL 1995. 191. p. 37 „A nagytemplom építése az 1860-as évek vége felé fejeződött be. [...] Nyolcszáz férfi és női ülőhellyel volt berendezve.!...] Ez a dicsőséges hajlék három hónappal élte túl az átkozott emlékű nácik betörését [1944.03.19.]. A magyar hatóságok közreműködésével elpusztítottak mindent [...] Magukat a falakat 1950-ben rombolták le a hatóságok [...] Még a padlók köveit is felszedték. [...] A németek garázsnak használták.” ENGEL 1995. 53-120., 157. p. A nagytemplom egykori helyén ma a Jehuda Aszád tér található. Jehuda Aszád (Aszód, 1796 - ?) 1852-1866 között Dunaszerdahely áv-bét-din-je, főrabbija volt. Engel Alfréd „Izrael szentjének és lángelméjének” nevezi őt. ENGEL 1995. 34. p. 38 KORNFELD 2007. 10. és 93. p. 39 SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 262- 1960-Vyst/21-78.
