Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése 21 3. táblázat. A volt szocialista városok helye az összes város között a versenyképesség komplex mutatója'8 alapján 2000-ben Fejlettségi kategóriák A városok (221) A szocialista közötti helyezés város neve I. Extraklasszis (1) II. Kiemelkedő versenyképességgel rendelkező városok (10) III. Megfelelő versenyképességgel rendelkező városok (25) 17. 24. Tatabánya Dunaújváros 25. Salgótaiján IV. Közepes versenyképességgel 42. Paks rendelkező városok (37) 43. Kazincbarcika 45. Ajka 51. Százhalombatta 59. Tiszaújváros 66. Várpalota 72. Oroszlány 73. Ózd V. Kedvezőtlen versenyképességű városok (43) 80. Komló VI. A városversenyben gyenge 133. Bátonyterenye eredménnyel rendelkező városok (52) 153. Martfű VII. A városversenyben rossz feltételekkel résztvevő városok (50) Forrás: A magyarországi városok... Összefoglalva: e fejezetben összegyűjtöttük mindazokat a jól ismert jellegzetességeket, amelyek alapján a szocialista városok egy sajátos városcsoportot alkotnak. E megközelítés szerint tehát a szocialista városok új ipari városok, 18 18 Az egyes szektorokban - szellemi tőke, gazdasági versenyképesség, regionális és település- hálózati helyzet, a jövedelemszerzés feltételei, minőségi lakókörnyezet, általános fejlettség, infrastruktúra, innováció, a helyi információs szolgáltatások és a helyi önkormányzatok aktivitása - a magyar városok dinamikája alapján elért helyezéseket egy hétfokozatú skálába rendeztük, és e skálán elfoglalt helyezéseket összegeztük egy komplex mutatóba.
