Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)

Helyi társadalmak? - Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének egyes aspektusai az 1950–1960-as években

218 Helyi társadalmak? 1957. április 11. A HNB eleget tesz Gombos Árpád „sértett” kérvényének. A hivatal „elrendeli Ján Pirk műhelye teteje egy részének elbontását [...], amely tető beázik, és tönkreteszi a 116 sz. alatti ház tetejét”. A határozat leszögezi, hogy a bontási engedély kiadására „a szocialista együttélés és az ingatlan ma­gántulajdon védelme végett” kerül sor.30 1957. július 13. Bontási engedély Hangay Irén Bemolák utca 495 sz. alat­ti lakos kérvénye alapján ugyanazon cím alatt található ház „hátsó részének elbontására” (18x6 m) „biztonsági és higiéniai okokból”. Egy nappal később (1957. június 14.) a JNB Tanácsa helyi gazdasági ügyekért felelős osztálya Hangai Irén panasza alapján arra kéri a HNB-t, hogy a Bemolák utca 495. sz. házat, amelyben „három család lakik, a házat senki sem javítja, s az beázik [...] vizsgálja meg, és jelentse a ház tulajdonosának nevét, valamint hogy az hol tar­tózkodik”31. 1957. június 21-én a dunaszerdahelyi HNB Tanácsa válaszában azt írj a, hogy a Bemolák utca 495. sz. ház tulajdonosa „Michal Perlecky, aki 1944- ben elköltözött Magyarországra”. A hivatalos levél alsó részér kézzel ráírták: „Perlecky Michal Magyarországon, 1944 lett elvéve Magyarországra.” 1957. július 18. Bontási engedély a 255 sz. alatti házra (25x7 m) „biztonsági és nemzetgazdasági okokból”. Ugyanaznap adtak ki egy bontási engedélyt a Lakásgondnokság számára is a 226 sz. alatti házat illetően (7x5 m) „városfej­lesztési beruházási okokból”. Mindkét végzésre rávezették, hogy a „használha­tó bontási anyagot a járás kisebb családi házainak javítására” kell használni.32 1957. július 23. Molnár Ferenc kérvényezi a „Zöld utca 164. sz alatti ház elbontását, illetve igényét az elbontott anyag megvásárlására”. A kérvényhez gondosan csatolt hivatali szakvélemény szerint a romos ház a „csehszlovák állam tulajdona [...], megjavítása fölösleges, mivel a Zöld utca szabályozása miatt el kell távolítani”. Az, hogy kérése jogosságát alátámasztandó, Molnár Ferenc a kérvényre s.k. ráírta a kommunista Csehszlovákia jól ismert pártszlo­genjét: „Práci cest!” („Becsület a munkának!”), valamint a szakvéleményben szereplő tautológia (ti. hogy a ház megjavítása azért fölösleges, mivel a Zöld utca szabályozása miatt úgyis el kell távolítani), azt a gyanút keltik, hogy a kérvényező bennfentes lehetett. Molnár kérvényére a jóváhagyó határozatot másfél hónappal később, 1957. szeptember 6-án adták ki. Eszerint a Zöld utca 30 SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 261-1959-Vyst/26-77. Pirk neve egy tíz évvel korábbi bontási határozatban is felbukkan mint a Zsidó Hitközség egyik képviselőjéé: Guttman, Helena Krausová, Ján Pirk: Búracie povolenie pre Zidovskú nábozenskú obec na dóm c. 353; 113-1947-A XV-37. „Pirk Jani, a kimeríthetetlen tréfames­ter, a csintalan és agyafúrt szerdahelyi”, KORNFELD 2007. 26. p. 31 SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dimajskej Strede 1945-1960: 261-1959-Vÿst/26-77. 32 Uo

Next

/
Thumbnails
Contents