Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének egyes aspektusai az 1950–1960-as években
VAJDA BARNABÁS DUNASZERDAHELY: EGY CSEHSZLOVÁKIAI VÁROS FEJLŐDÉSÉNEK EGYES ASPEKTUSAI AZ 1950-1960-AS ÉVEKBEN A városról Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda) a Csallóközi síkság közepén található. A település, amely az újkorban kézműves, gabona- és marhakereskedő kisváros volt kb. 2000 lakossal, a 19. század utolsó évtizedeiben fejlődésnek indult. Mivel a szakirodalom hasonló folyamatokról, tehát 1848 után pangásról, majd a 19. század utolsó húsz évében jelentősebb gazdasági fellendülésről ír Komárom, egy környékbeli másik, de Dunaszerdahelynél sokkal jelentősebb város történetét illetőleg is, úgy tűnik, a dualizmus kori gazdasági fellendülés ekkorra, a 19. század legvégére gyűrűzött be a periféria városaiba.1 1918-ban Dunaszerdahely Csehszlovákia részévé vált, és az állam fennállásának teljes ideje alatt járási székhelyként működött. A visszaemlékezők szerint ebben a falusias városban, amelyet saját képviselőtestülete nyilvános közleményeiben következetesen „községnek” nevezett, 1945-ig jellemzően több volt a piac, mint a tér.2 Az első Csehszlovák Köztársaság időszakában a városból jelentős emigrációt regisztráltak, elsősorban az USA felé. A város az 1938. november 2-i első bécsi döntés alapján Magyarország, szükebben Komárom vármegye része lett. 1944 kora nyarától gyakorlatilag a város teljes zsidó lakosságát koncentrációs táborba hurcolták. A visszatértek 1947- 1949 között néhány kivétellel kivándoroltak a világ különböző országaiba. Urbanisztikai értelemben - mint a régió legnagyobb települését - Szerdahelyet a második világháború után is városként kezelték, noha politikai-közigazgatási szempontból gyakorlatilag minden városi jogtól megfosztva ekkoriban a városnak szinte semmilyen attribútumával nem rendelkezett. 1949-1960 között a viszonylag kis területű Dunaszerdahelyi járás központja volt. Tényleges városi rangját az 1960-as közigazgatási reformmal kapta vissza, amikor a járás területéhez hozzácsatolták (a korábban önálló) Somorjai és Nagymegyeri járásokat. 1 MÁCZA 2004. 113. p. 2 KORNFELD 2007. 69., 95. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv v. 2010.211-226. p.
