Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Laki Ildikó: A szocialista iparvárosok különböző formái. Százhalombatta az iparvárosok sorában
Laki Ildikó: A szocialista iparvárosok különböző formái 207 vezetett be, amelyek a város lakóinak megtartását, helyben maradását tűzik ki célul. Százhalombatta a III. évezred küszöbén gazdasági, társadalmi és politikai területén egyaránt bebizonyította, hogy Magyarország vezető városai közé tartozik. E szerep töretlen megtartásához elengedhetetlen a megfelelő lakó-és élet- körülmények biztosítása, a munkalehetőségek megteremtése, a lakások folyamatos felújítása, illetve karbantartása, továbbá az újabbnál újabb beruházások beindítása. Ez viszont egyre inkább egyértelművé teszi, hogy a település elsődlegesen a fenntarthatóságot, és hosszú távon a minőségi élettér jövőjét kívánja megteremteni lakosai számára. Létfontosságúnak tekinti az új vállalkozók betelepülését, a modem lakóhelyek kialakítását, a lakások való kedvezményes hozzájutás lehetőségét, továbbá a város érdekeit szem előtt tartó helyi politikai döntéseket, azok szakszerűségét, megfontoltságát, társadalmi hasznosságát. A minőségi és fenntartható életkörülmények megvalósítása érdekében a város az ezredforduló küszöbén öt fejlesztési irányt fogalmazott meg. Ezek között szerepelt az önkormányzati intézmények működésének racionalizálása, a humánszolgáltatások minőségi szinten tartása és fejlesztése, a város regionális szerepének kiemelése, és a már meglévő területi, térségi kapcsolatok fejlesztése, valamint újak kiépítése. A város nagymértékben épít a helyi vállalkozásokra, előtérbe helyezi azok fellendülését, s a nagyvállalatoktól független vállalkozások befogadását. Mindezeket a település múltjának figyelembe vételével, a jelenre, de leginkább a jövőre összpontosítva, a lakosság bevonásával, a helyben élők érdekében teszi. Fejlesztési tervek az ezredforduló után A város és vezetése az elmúlt húsz esztendőben számos kezdeményezést, tervet és koncepciót készített a település fejlesztése érdekében. A gazdasági, politikai és társadalmi szintű kezdeményezések jelenleg is a helyi társadalom megtartását helyezik előtérbe, hasonlóan az 1960-as és 1970-es évekhez. Kiemelt szerep illeti meg a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervet (2007), továbbá a település egészének fejlesztésére irányuló Százhalombatta Településfejlesztési Koncepciót (2008), pontosabban annak aktualizált változatát, valamint az Európai Uniós regionális programok pályázataihoz nélkülözhetetlen Integrált Városfejlesztési Stratégiát (2008). A koncepciók tartalma - az elemzések után elmondható - realitáson alapul, a megvalósításokhoz szükséges elképzelések és az ehhez szükséges pénz pillanatnyilag még a város rendelkezésére állnak, de továbbra
