Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése 15 viselték magukon a szocreál építészeti jegyeket. Az 1960-as évektől a modem építészet már többnyire szakított a szocreállal. Ezt az építészeti stílust az iparosított technológiával készülő, nagypaneles épületek, a kocka forma, az üveg és beton, a lapos tető és általánosan az olcsó kivitel jellemezte. Építészetileg siváran funkcionális, uniformizált városok, városrészek jöttek létre (alig volt különbség egy kelet-német, lengyel vagy román szocialista város, új lakónegyed között - talán a kivitelezés minőségében voltak eltérések). Összességében a bőséges korabeli és később született szakirodalom már jóformán mindent leírt az új városokról. A megvalósult városépítés azonban - a bemutatott példák alapján - nem tudott olyan sajátosságokat felmutatni, amelyek a szocialista jelleggel lettek volna azonosíthatók. A tradicionális definíciók szerint a szocialista város egyszerűen új város volt, ahol az ipar dominált, és amelynek helyi társadalma a meghatározó ipari szempontok alapján rekrutáló- dott. A korabeli meghatározás (például a Területrendezési Intézeté 1951-ből)13 is az eddig leírtakat tartalmazta: a szocialista városban az ipar és a munkásosztály dominál. De vajon valóban városok voltak-e ezek a települések? Mitől város egy város? Mint már az előzőekből kitűnt, a szocialista várossal foglalkozó szakirodalomban a különböző tudományterületek meglehetősen egyoldalúan és csak a saját szakmájuk szempontjai szerint definiálták ezeket az új ipari városokat. Az építészek a térszerkezeti és építészeti jellegzetességeket emelték ki; a közgazdászok az ipar mint egyetlen és meghatározó gazdasági funkció jelentőségét hangsúlyozták, a szociológusok a munkásosztály primátusát és a sajátos társadalom- szerkezetet tartották a szocialista város-definíció meghatározójának. Érdemes összevetni e definíciókat az általános városfogalmakkal: vajon megfeleltek-e az új ipari települések a városi kritériumoknak? Leegyszerűsíthető a válasz, ha a jogi besorolást vesszük alapul. A város köz- igazgatási kategória, rang, amelyet a szocializmus idején, szigorú feltételrendszer alapján az Elnöki Tanács adományozott. A városi rang megszerzése ebben az időben valóban megkülönböztetett jogokat (és főleg finanszírozást) jelentett. Jelenleg az Önkormányzati Minisztérium (illetve a minisztérium által kijelölt szakértői bizottság) javaslatára a köztársasági elnök nyilvánítja várossá a je13 Germuska 2004.
