Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában
154 Városhálózat, városfejlesztési politika területüket, és egyes vidékeken, mint például Bukarest és Ploieçti, vagy Bukarest és Piteçti közti úton, a falvak több tucat kilométeren át szakadatlanul folytatódnak.”11 Az alapkoncepció szerint a szétszórt falusi települések helyett ún. „agrárvárosokat”, nagyobb centrumokat hoznak létre. „A növekvő gazdasági és társadalmi hatékonyság biztosítása céljából minden egyes helység konkrét fejlődési feltételeitől függően igyekezni kell összevonni a falvakat városi jellegű gazdasági és társadalmi központokba és a többi, fejlődési kilátásokkal bíró helységbe.”12 Ezen új centrumok kialakításában is elsődleges szerepet kapott a terület- és a nyersanyagforrás megtakarítása és a minél nagyobb népsűrűség elérése. „A falusi települések ésszerűbb fejlesztése céljából minél jobban ki kell használni a faluközpontokban levő telkeket, felparcellázva őket, hogy magas fokú sűrűséget éljenek el és leszűkítsék a faluközpontok műszaki-közmüvesítési ellátásának költségeit, egyben pedig jelentős területeket takarítsanak meg [...] Igyekezni kell, hogy az új lakóházak egy- vagy kétemeletesek legyenek, a központban kapjanak helyet vagy sűrűn köréje csoportosuljanak.”13 1971-ben, a tervek alapján az ország 13 149 faluja közül 1220-ról gondolták úgy, hogy a párt szempontjai alapján fejlődőképesek. Ezek közül első lépésként (1971-1975 között) 340 vidéki települést alakítottak volna át ún. urbánus jellegű központtá.14 A települések kijelölésében a következő szempontokat vették figyelembe: • az illető település elhelyezkedése a hatáskörébe tartozó településekhez viszonyítva, a kommunikációs lehetőségei • az aktuális gazdasági helyzete és annak fejlődési perspektívái, anyagi és emberi erőforrásai • a lakosság foglalkozási sajátosságai, hagyományai • társadalmi, kulturális, létező infrastmkturális adottságok.15 A kiválasztott és fejleszteni kívánt centrumok, adottságaik függvényében, különböző gazdasági, társadalmi, kulturális funkciókat töltöttek volna be: nyersanyag-feldolgozás (mezőgazdaság, állattartás, bányászat, kőfejtés stb.), turisztika, üdülés, gépparkok, munkagépjavítás, lerakatok, raktárak, oktatási, kulturális centrumok. A pártvezetés határozott koncepcióval rendelkezett az új városnegyedek és kisebb centrumok esztétikai kivitelezést illetően is: „Nagyobb gondot fordítunk arra, hogy a lakóházak és a szociális-kulturális létesítmények kivitelezésénél 11 Uo 458. p. 12 Uo 471. p. 13 Uo 14 ANIC, fond CC PCR Cancelarie, dós. 153/1971. 77. f. 15 Uo
