Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában
NOVÁK CSABA ZOLTÁN TERÜLETRENDEZÉS A HETVENES-NYOLCVANAS ÉVEK ROMÁNIÁJÁBAN Bevezető Románia 1945-1989 közötti története számos olyan jelenséget produkált, amely felkeltette az európai közvélemény figyelmét. A romániai területrendezés és annak „falurombolásként” elhíresült változata, a maga radikalizmusával, politikai-ideológiai alárendeltségével méltán tartozik ezek közé. Az alig 20 év leforgása alatt részben kivitelezett területrendezés jelentős változásokat eredményezett a romániai települések arculatában és nem utolsó sorban magában a romániai társadalomban. Jelen tanulmány célja összefoglalni ezt a folyamatot és a legújabb levéltári kutatások eredményeivel kiegészíteni az eddigi ismereteinket. Gheorghiu Dej 1965-ben bekövetkezett halála után, március 22-én Nicolae Ceauçescut megválasztották az RMP első titkárának.1 Az új első titkár egy, a szocialista táboron belül sajátos helyzetben levő országot örökölt elődjétől. A Hruscsov-kezdeményezte desztalinizációt elkerülő román pártvezetés az 1956- os magyar forradalom okozta zűrzavarból megerősödve került ki. Az ország stabil politikai helyzetét Dej arra használta fel, hogy fokozatosan eltávolodjon a Szovjetuniótól. Ez a folyamat 1964-ben csúcsosodott ki az ún. Valev-terv elutasításával és az RMP KB nyilatkozatával.2 A párt Nyilatkozat a Román Munkáspárt álláspontjáról a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiben címmel közleményt adott ki, amelyben elítélte a szocialista országok egymás belügyeibe való beavatkozását. Ezzel a lépéssel Románia rátért az ún. különutas politikára.3 A kül- és belpolitikai helyzetet ily módon kihasználva 1 Részletesebbiken ld. CONOV1C1 2001.; BETEA 2008a., 2008b. 2 A hatvanas évek elején a Valev-tervként ismert szovjet projekt Bulgária, Románia és a mai Besszarábia egy részéből kívánt egységes mezőgazdasági zónát létrehozni. A tervezett iparosítást veszélyeztető és a Romániát egyszerű nyersanyagszállítóvá minősítő tervet a pártvezetés határozottan elutasította. Részletesebben ld. DELETANT 1997. 121-123. p.; FRUNZÄ 1990. 421 —458. p. 3 A különutas politika jegyében Románia továbbra is a szocialista tömb része maradt, de szorosabb (elsősorban gazdasági) kapcsolatokat ápolt több nyugati országgal és az USA-val is. A román különút külpolitikai konfliktusokat is szült a Varsói Szerződés tagállamaival, például Urbs. magyar várostörténeti évkönyv v. 2010.149-I68. p.
