Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház - a szocialista kultúra fellegvára 125 sós színésszel, énekessel, tánctanárral is kiegészülő,69 képzettebb zenés társulat működött. Az MDP XIII. kerületi központja már megalakulásakor megszervezte az angyalföldi Központi Kulturális Csoportot, amelynek feladata a „közvetlen kulturális élmény” révén végzett mozgalmi agitáció, illetve a kerületi alapszervezetek műsorokkal történő kiszolgálása volt. Az együttes tagjait a kerület legjobb amatőr színtársulataiból toborozták,70 1948 végére 50 tagból állt és hetente háromszor tartott próbát a Szent László egyházközségtől elvett kápolnateremben. A színjátszók komolyan vették feladatukat, és minden műfajban igyekeztek művészi színvonalat produkálni. Munkájukat színházak is segítették szakértelemmel, jelmezekkel, díszlettel. A szavalatoktól a kabaréjeleneteken át a többfelvonásos színielőadásokig terjedő repertoárjukkal nemcsak a kerületi intézményeket szolgálták ki, hanem tájoltatás keretében Fejér megye falvaiban is felléptek. A színtársulat nemsokára önálló színházteremhez jutott a téglajegyekből, közadakozással épült mai József Attila Színház épületében. A Rákosi Mátyás Kultúrház átadását követően szervezetileg, majd helyileg is a kultúrházhoz került a csoport. A tagok sokféle foglalkozást képviseltek, fiatal munkások, irodai dolgozók, könyvtárosok, bolti eladók, belvárosi szalonban dolgozó fodrászok, minisztériumi tisztviselők is voltak közöttük. A tehetséges együttes Vámos László,71 illetve Gál István rendezők, Hegedűs Gyula, Szendrő Ferenc, Ascher Oszkár, Csinády István szakmai segítségével komoly színházi mesterségbeli tudást igénylő darabok színr évité lére is vállalkozhatott.72 A színtársulat esetében tehát szerencsésen találkoztak a két világháború közötti előzmények (az öntevékeny művészeti munka szakmai tapasztalatai és aktivistái) a szabadművelődési mozgalom, majd a központi pártirányítás célkitűzéseivel és szándékaival. Ezért mondhatjuk azt, hogy a gyökeres politikai váltás ellenére tulajdonképpen egy összefüggő folyamat eredménye volt a kultúrház színtársulatának létrejötte és működése - legalábbis az 1950-es évek közepéig. Az egyre merevebbé váló kommunista diktatúra, „a politikai élet keménykedései”, a vezetőváltások, az „új elvi és munkastílusok” és nem utolsósorban a 69 Egy Veres vezetéknevü színész vezette a társulatot, amelyben rendszeresen fellépett Vörös Sári nótaénekesnő. Az együttes tánctanára a háborúban lebombázott híres Kovács tánciskola megalapítója lett. HOLLÓSY 1997. 3. p. 70 Az MNDSZ csapat, a Zsidó Kórház, az Elzett és az Ulhrik gyár legjobbjaiból állt össze a munkát kezdő csapat. HOLLÓSY 1997. 4. p. 71 Vámos László (1928-1996) Kossuth díjas, kétszeres Jászai díjas rendező. 72 Példáid Csiky Gergely Az arckép és Molière Kénytelen házasság című darabjai. 1953-ban Mozart: Szöktetés a szerájból című operáját mutatták be Kenessey Ferenc rendezésében, Bert Ottó vezényletével. Kiemelkedő sikert értek el Dunajevszkij Szabad szél című vígjátékának és Scserbacsov Dohányon vett kapitány című operettjének színrevitelével is. Ez utóbbi darabot tizenhárom alkalommal (!) adták elő. (SZABÓ 2007. 92-93. p.)
