Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
Elmélet ÉS HISTORIOGRÁFIA BARTA GYÖRGYI A SZOCIALISTA VÁROSFOGALOM KÉTFÉLE ÉRTELMEZÉSE Bevezetés Talán meglepő a címválasztás, hiszen széles körben, „Nyugaton” és „Keleten” egyaránt, általánosan elfogadott, hogy a „szocialista város” megnevezés a szocializmus idején felépített új ipari városokat jelöli. Véleményem szerint nem kétséges, hogy a „szocialista” jelző a „szocialista város” fogalomban nemcsak a korszakot magát jelöli, hanem egyúttal ezeket a városokat olyan sajátos vonásokkal kívánja azonosítani, amelyek a szocializmus politikai rendszerére voltak jellemzőek. Számomra ezen a téren több kérdés is felmerül. Vajon rendelkezett-e ez a városkor ilyen rendszerspecifikus sajátosságokkal? A szocialista jelleg csak az új városokra, vagy sokkal inkább a szocialista rendszerben működő és fejlődő összes városra általánosan vonatkoztatható-e? (Én ez utóbbit próbálom bizonyítani e tanulmányban.) Helyesen használjuk-e a „szocialista város” fogalmát? Célom nem az, hogy esetlegesen kétségbe vonjam a korabeli újvárosépítés eredményeit, hanem azt vizsgálom, hogy az adott városi körben, illetve a városfejlődésben és -fejlesztésben általában megjelennek-e a szocialista rendszerhez köthető, rendszerspecifikus elemek. A városok szocialista jellegének azonosítására való törekvés strukturálja a tanulmányt, amely két részből áll. Az első részben széles körben ismert meghatározásokat gyűjtöttem össze, amelyek e városcsoport társadalmi-gazdasági és térbeli szerkezete, valamint külső megjelenési formája és építészeti stílusa alapján próbálják azonosítani a szocialista városokat. A második részben a városok összességének szocialista karakterét elemzem, külön csoportként kezelve közöttük az új ipari városokat. Elsősorban magyar példákat használtam, de a gazdag lengyel szakirodalom is segítségemre volt. Még bizonyításra szorul, hogy az általam leírt hipotézisek, megállapítások a kelet-európai szocialista városokra általánosan jellemzők-e, és mi tekinthető ezek között magyar sajátosságnak. Nem vonom kétségbe, hogy még ha el is fogadható a gondolatmenet a szocialista városfogalom helytelen használatáról, ez a fogalom már megváltoztathatatlanul mélyen meggyökerezett a köznapi szóhasználatban. Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy még sok az elvégzendő feladat a városmüködés és városfejlődés szocialista jellegének azonosítása terén. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV V. 2010. 11-34. p.