Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
108 Város - emlékezet - mítoszképzés ben a városrész sötét színekkel ábrázolt nyomorát a fényes és reményteli jövővel állítják szembe, kiemelve az aktuális „jótevő” nemes, jobbító szándékát és tettét.18 Az új kerület egyik kiemelten fejlesztett területe lett a Rákos pataktól északra, a Váci és Béke utak között az Újpest határáig (a vasútvonalig) elterülő Tamai rét, amelynek beépítését - főként szükséglakástelepekkel - már korábban megkezdték. Az 1930-as évek legvégétől a főváros és az Országos Társadalombiztosító Intézet19 (OTI) újabb lakásépítési akciót indított a területen, amelynek eredményeképpen új városrész született. Az itt felépült kislakásos telepek közül kiemelkednek a Gyöngyösi út menti ún. „városi házak” („Hiszekegyház”20), a több helyütt is létesített fővárosi telepek, valamint a Béke, Balzsam és Göncöl utak által határolt területen felépült, különböző kategóriájú kertes házakból álló lakóövezet, a svéd mintára épült úgynevezett OTI-telep, amelyet Horthy-telep21 néven is emlegettek. Az OTI-telepre tervezett kultúrház megvalósításának és működése első éveinek története jól példázza azt a politikai-társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatot, amely a háború utáni Magyarországon néhány év alatt radikális fordulathoz vezetett. Magdolnavárosi kultúrházból Rákosi Mátyás kultúrház A magdolnavárosi kultúrház (1942-1948) A Krausz Mayer-féle telkeken tervezett telep építéséről az OTI vezetősége 1939 őszén határozott. A telep a háború alatt csaknem teljesen kiépült. 751 földszintes lakóház készült el 8 típus szerint, iker-, szabadon álló- és zártsoros beépítési móddal, egy-, másfél- és kétszobás lakásokkal. A telep centrumába két nagy tér körül csoportosuló 16 kétemeletes lakóházat és az egyik tér lezárásaképpen kultúrházat terveztek. A földszintes házak megépültek, az emeletes 18 Ilyen jellegű szövegekből közöl szemelvényeket különböző történelmi időszakokból JUHÁSZ 2001. 14-32. p. 19 Az OTI igen jelentős építtető volt 1945 előtt. Nagy hitelekkel támogatta az állam és a városok kislakásépítési akcióit, emellett maga is terveztetett, építtetett. Bővebben ld. KÖRNER 2004. 173-178. p. 20 A mai Gyöngyösi úti metrómegálló melletti háztömb azért kapta a „Hiszekegyház” elnevezést, mert az átadáskor a magyar „hiszekegy” (Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek Magyarország feltámadásában) szövegét függesztették ki a főbejárat fölé. 21 Ugyancsak a Horthy-kultusz angyalföldi megnyilvánulásaként. (V.ö. TURBUCZ 2009b. 49. jegyzet)
