Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban
88 Tanulmányok 30-35 személy részletesebb vizsgálatára koncentrálható a politikai elit térbeliségének feltérképezése. Természetesen ahhoz, hogy ezeket a városvezetőket helyhez köthessük, a telkek számát és elhelyezkedését, valamint az adóbeszedés és a telekkönyvkészítés során követett bejárási rendet is rekonstruálni kellett erre az időszakra. Ehhez a fennmaradt adó- és telekjegyzékek, a végrendeletekben a lakóházakra és azok szomszédsági viszonyaira vonatkozó adatok, valamint a városi számadások topográfiai bejegyzéseinek (eddig részleges) feldolgozására került már sor.45 Végezetül néhány jóval későbbi, 18. század közepi (1750-es, illetve 1760-as évekbeli) és 19. század eleji (1820) térkép alapján dolgoztam. Ezek a telekszerkezet rekonstrukcióhoz áttételesen bizonyos pontokon hasznosíthatónak bizonyultak, mivel a belváros szerkezete a telkek nagyságában és számában végbement változások ellenére utcahálózatában nem nagyon változott.46 Az újkori városfejlődés fényében természetesen számos részlet — főként bizonyos házszigeteken belüli telkek - vonatkozásában még nagyon sok munkára és pontosításra van szükség, ami a források további elemzésével most is folyik.47 Mindenesetre az adószedés és a telekkönyv-szerkesztés során követett bejárási rend, a belvárosi telekszám és azok hozzávetőleges eloszlása rekonstruálható volt annyira, hogy a forrásokban lokalizált városvezetők belvárosi lakóhelyét az elkészített munkatérképre lehessen vetíteni. A húszéves periódusokra lebontott profilokat később egyesítve először az 1400 és 1530 között városbírói illetve polgármesteri címet betöltő polgárok lakóhelyét, majd ugyanezen időszak - az eddig a forrásokban azonosított - belső tanácsosainak lakóhelyét vittem térképre. Ezt követően pedig a kettő által alkotott metszetet (lásd a 3. térképet) összevetettem a húszéves periódusokról készített profilokkal. A térképen színezett telkek (sötét: polgármester, városbíró; világos: belső tanácsos) a rövidebb (húszéves) periódusokban hol a város első emberei, hol pedig belső tanácsosok által lakott telket jelölnek, ami az egyesített ábrán, annak jellegéből adódóan, ilyen részleteiben nem különül el egymástól. 45 Egy ilyen rekonstrukciót Vendelín Jankovié, szlovák műemlékes kutató az 1970-es években elkezdett. Kéziratát a Pozsonyi Városi Levéltár (AMB) őrzi, bár sajnos annak jelenlegi hozzáférhetetlensége miatt alapvetően csak a Pozsonyi Állami Műemlékvédelmi Hivatalban megmaradt kézirati hagyatékában fellelhető, a kézirathoz készített jegyzeteit, valamint a témában megjelent néhány publikációját használtam: JANKOVIŐ 1971.; JANKOVIC 1972.; JANKOVIŐ 1973.; valamint az ő adatai alapján HORVÁTH 1990. így a fent említett levéltári források mellett Jankovic korábbi kutatásait is hasznosítottam. 46 Österreichische Nationalbibliothek (a továbbiakban: ÖNB) Kartensammlung FKB C.82.1. (1750); ALB 704. (1760); ALB Port 202,24. (1765); AMB inv. C. 1030. (1766); AMB inv. é. 900(1820); illetve az 1894-es pozsonyi kataszteri térkép: Ústudny Archív Geodézie a Kartografie Br. 228. A Bécsben használt térképek kapcsán ezúton is hálásan köszönöm Hermann Róbert szíves segítségét. 47 Sajnos bizonyos ponton túl már elsődlegesen régészeti kutatásokra lenne szükség, ami egy-két kivételtől eltekintve, a legproblematikusabb házszigetek esetében még várat magára. Ugyanakkor remélhetőleg a források teljes feldolgozása, illetve a belvárosról készített műemléki leírások (itt elsősorban a pincék középkori részei jelenthetnek támpontot) bizonyos kérdések tisztázását így is lehetővé teszik majd.
