Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban
84 Tanulmányok Intézmény Testvérület Szent Lőrinc-templom-Krisztus Teste konfraternitás (oltárjavadalmak)- Irgalmasság Anyja konfraternitás (Szent Erhard oltár)- Szent Jakab konfraternitás (Szent Jakab oltár)- Szent Lőrinc konfraternitás (szőlőművesek)- Szent Borbála konfraternitás (tímárok) Szent Mihály-templom- Krisztus Teste konfraternitás (vélhető oltárjavadalom)- Szent Pál konfraternitás (szőlőművesek) Miasszonyunk ferences templom- Miasszonyunk konfraternitás- Szent Sebestyén konfraternitás- Szent Anna konfraternitás Azonosítatlan hovatartozás- Szentháromság (?) Jellegüknél fogva azonban a konfraternitások mindenképpen kilépnek a templom teréből, hiszen elsősorban az összejövetelek liturgikus része köti őket a templom szakrális teréhez, a közösségi lakomák nyilvánvalóan valamely tagtárs polgár házában zajlottak (bár erre nézve forrásaink sajnos nem sok támpontot adnak).31 Azon felül, hogy a jelentősebbek oltárjavadalmaik révén több egyházi intézményhez is kapcsolódtak, közülük néhány még az adott templom terén belül sem csupán egyetlen oltárhoz kötődött. A több intézmény terében való megjelenés szintén plébánia-felettiséget/kívülisé- get sugall. Ugyanakkor, éppen ezáltal, ha az egyén felől közelítjük a kérdést, a helyben lévő konfraternitás-oltárok az adott plébániatagot sok esetben továbbra is saját plébániájának teréhez kötik. Feltehetően éppen az ilyen térszemlélet nyomán figyelhető meg, hogy a jelentősebb konfraternitások „behálózzák a várost”, és lehetőleg minden térben jelen vannak. Mindenesetre az interaktivitás ez esetben is erősebb a Szent Márton- és a Szent Lőrinc-templom között, mint a Szent Mihálybeliek részéről, mind az azonos konfraternitás oltárjavadalmai (2. táblázat), mind pedig a más intézményhez kapcsolódó testvérület támogatása (3. ábra) szempontjából. 31 Az eddigi források fényében a lakomák tényére vonatkozóan is csak a Krisztus Teste konfraternitás esetében vannak szórvány adataink. MAJOROSSY 2004. 86-87. p. Ugyanakkor semmilyen utalásunk nincs arra nézve, hogy Pozsonyban bármelyik testvérület külön közösségi házat tartott volna fenn, ahogyan ez más európai városokban előfordult. Több vallásos céhnek voltak - általában végrendeletileg adományozott — házak a birtokában (legtöbbször a külvárosban), de ezek nagy valószínűséggel csupán jövedelemforrásként szolgáltak.
