Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban

Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban 77 1. táblázat. A meghatározható lakóhelyek alapján a végrendelkezők plébániai hovatartozása, 1430-1530 Külvárosok Szent Márton-plébánia Szent Lőrinc-plébánia Szent Mihály-plébánia Gaissgasse Nonnenpeunt­­11 Sluttergasse Hochstrasse­­21 Schöndorfergasse _ 4 22 Spita lneusidl _ 11 _ Sz t. Lőrinc-külváros Reichartsgasse­6­Donauneusidl 6 24 _ Ne ustat Piscatores 2 5 _ Wed ritz 46 _ _ Ha usberg 1 _ _ Be lváros 240 45 11 A végrendelkezők számos alkalommal megnevezték plébániájukat, más esetben a gyóntató affiliációja, az adományok dominanciája, illetve kizárólagossága, vagy éppen a saját plébániánál való temetkezés megerősítése mutat irányt. Ezáltal lehetővé vált annak meghatározása, mely plébániához tartozhatott az illető végrendelkező polgár (1. táblá­zat), természetesen csak akkor, ha lakóhelye, ritkább esetben a végrendeleti anyagból, gyakrabban az adójegyzékekből vagy a telekkönyvekből, azonosítható volt. Ezzel a köz­vetett módszerrel egy olyan kép rajzolódott ki, amely bizonyos mértékig a fentiekben vázolt előfeltevéseinket ötvözi. A vödrici váralja kivételével a két külvárosi plébánia te­rülete eszerint nagyjából a két külvárosi negyedet fedhette le (2. térkép). Megjegyzendő, hogy a térképen csak arra volt lehetőségünk, hogy adott területeket és nem konkrétan la­kott részeket színezzünk. A külvárosban a telkek ritkásabbak voltak, és csak az utcák vo­nalában feküdtek. (Nem ismert, pontosan hol lehetett az egyes külvárosi utcák utolsó háza, csupán az rekonstruálható, hány telek volt az adott utcában). így a plébániák jelen­tőségére és tényleges lélekszámára vonatkozóan mérvadóbb a későbbiekben bemutatott nagyságrend, mint a térképen elénk táruló területi kiterjedés, ami alapvetően csupán a plébániahatárokat hivatott megjeleníteni.

Next

/
Thumbnails
Contents