Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Recenziók
Takács Tibor Döntéshozók. Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében. Budapest, 2008. L’Harmattan. 307 p. (A múlt ösvényén) A L’Harmattan Kiadó A múlt ösvényén című sorozatában jelentette meg 2008-ban a fiatal történész, Takács Tibor könyvét. A kötet átdolgozott változata a szerző 2005-ben a Debreceni Egyetemen benyújtott PhD-disszertációjának, amelynek címe lényegében azonos volt jelen mű alcímével. A 20. század első felének nyíregyházi városvezetését társadalomtörténeti megközelítéssel feldolgozni azért újszerű vállalkozás, mert mint Takács Tibor leszögezi, a korszakról tudományos igényű nyíregyházi köztörténeti szintézis sem készült még eddig. Ezért is szerencsés, hogy a városvezetők mellett a kötet Nyíregyháza társadalmát is szakszerűen bemutatja. A szerző imponáló felkészültséggel igazodik el az elsődleges források között, és szakirodalmi tájékozottsága is kimagasló. Magabiztosan helyezi el saját elit-definícióját a magyar történetírásban korábban meghonosodott elitfogalmak között, egyúttal kritikai észrevételeivel segít továbbgondolni, hogyan is írhatnánk körül egy-egy helyi közösséget irányító elitet. A munka hiányosságaként említhető viszont, hogy a témába vágó nemzetközi szakirodalom ismertetése vagy eredményeinek feldolgozása szinte teljesen hiányzik a kötetből. Első pillantásra aránytalannak tűnik, hogy a szerző viszonylag sokat hivatkozik munkahelye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának őrizetében lévő forrásokra, de a kötet olvasása során kiderül, hogy ezeknek, a vizsgált időszakot egy másfajta kor szemszögéből látó iratoknak a beemelése a források közé valóban hasznos volt a 20. század első fele nyíregyházi városvezetésének megismerése szempontjából. A kötet olvasmányos, a táblázatok épp kellő mértékben támasztják alá adatokkal a kifejtett szöveget, a gazdag képanyag pedig segít annak elképzelésében, milyen is lehetett a múlt század első felében a szabolcsi megyeszékhely, ahol a városvezetők tevékenykedtek. A kötet első, A keretek címet viselő nagyobb része előbb Nyíregyháza történetét tárgyalja röviden a vizsgált korszak lezárultáig, majd két fontos, elméleti kérdéseket taglaló fejezet következik, amelyekben a szerző a helyi elit fogalmának historiográfiáját mutatja be, majd a helyi elit legitimitásának problematikáját járja körül. Ezt követően a nyíregyházi elit mint csoport elemzésére kerül sor: kik voltak az elittagok és milyen ütemben cserélődtek, hogyan alakult foglalkozás, vagyon és jövedelem, illetve etnikai-felekezeti, valamint pártpolitikai viszonyok szerinti megoszlásuk. A szerző megvizsgálja az elitet a várospolitika terén elért teljesítménye alapján, végül tanulmányozza az eliten belüli tagoltságot, az egyes érdekcsoportok érdekérvényesítő képességét is. A fejezetek logikusan következnek egymás után, és minden új fejezet jól kapcsolódik az előzőben kifejtett gondolatmenethez, ez is hozzájárul a könyv olvasmányosságához, továbbá a kifejtés is világosabb ettől. A mű számos erényének elismerése mellett néhány, a könyvben felbukkanó és továbbgondolásra késztető problémát járnék körül a továbbiakban. Takács Tibor jogosan mutat rá arra, hogy a gazdasági elitet nem lehet azonosítani a teljes elittel, ezért ő — számos korábbi kutatással ellentétben - nemcsak a képviselőtestület virilis, hanem annak választott tagjait, sőt a kinevezett főtisztviselőket is, tehát a teljes testületet bevonja a vizsgálat körébe. így eljárva a szerző szakít azzal a magyar történetírásban túlságosan elterjedt gyakorlattal, amely elitkutatások címén leginkább csupán a gazdasági (és részben a kulturális) elitet vizsgálta, ezeket is szinte kizárólag a virilislisták alapján, amelyek használatával Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.436-438. P.
