Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Végh András: Buda város középkori helyrajza: telekosztás és térszervezés egy alapított városban
Végh András: Buda város középkori helyrajza 39 ról.8 Régészeti feltárást sem lehet végezni egy élő város teljes területén, bár kétség kívül az évtizedek óta végzett régészeti feltárásoknak köszönhetően alapvető információkat nyertünk a város kialakulásáról és építéstörténetéről.9 A királyi palota előtti területen, egyebek mellett például a mai Szt. György utca és tér nyugati oldalán ma már mintegy 19 egykori telek összefüggő sorozatát ismerjük, amely egyedülálló lehetőséget nyújt a telekstruktúra és annak változásai megfigyelésére.10 11 Ez a terület ma nincs beépítve, az elbontott épületek pincéi és alapfalai, valamint a telkeken található egyéb objektumok, mint például kutak, emésztők képezik az elemzés alapját. A feltárt telkeket vizsgálva könnyen felismerhetünk egy egységes méretű típust, amelyre jellegzetes beépítési mód is jellemző: a telek bejárata az utcai homlokzat közepén helyezkedik el, a legtöbb esetben mindkét, de néha csak egyik oldalán téglalap alakú pincékkel, amelyek rövidebb oldalaikkal fordulnak az utca felé és hosszan elnyúlnak a telek belsejébe. Sokhelyütt a telek hátsó részét teljes szélességben egy másik pince foglalja el, amely ugyancsak könnyen felismerhetővé teszi a telek méreteit. Ezeknek a telkeknek szélessége 19-20 méter között mozog, mélységük ennek kétszerese, körülbelül 38—40 méter. Az ebben a házsorban feltárt középkori épületek kőfalainak többsége csak a 14-15. századból származik, de meg lehetett figyelni a 13. századi beépítés nyomait is, amelyek ugyanehhez a telekstruktúrához igazodtak. Természetesen ez a telekméret és a hozzátartozó beépítési mód nem volt kizárólagos a területen, kisebb és nagyobb méretű telkek is előfordulnak, ezeket azonban minden esetben az egységes telek megosztásával, vagy éppen ellenkezőleg, a telkek összevonásával lehet értelmezni. Ásatást azonban, amint említettem, nem végezhetünk az egész városban, ezért más módszerhez, a városalaprajz-elemzéshez kell folyamodnunk. Rendelkezésünkre áll a Várnegyed teljes épületállományának modern alaprajzi felmérése 1:500 méretarányban." Ez külön lapokon mutatja be a teljes épületállományt a mélypincéktől az emeletekig, amelyek közül minket az elemzés szempontjából döntő földszint és pinceszint érdekel. A pincék, mint láttuk, az ásatásokon is meghatározó jelentőséggel bírtak, további előnyük, hogy a többször lerombolt városban olyan objektumnak számítanak, amelyeket földbe mélyedő jellegüknél fogva nehéz elpusztítani. Ezért igen sok közülük a középkori eredetű. A földszinti alaprajzokból kiindulva elvégezhetjük a telkek rendszerének rekonstrukcióját. A város legkorábbi házösszeírásának (1696) és telekfelmérésének (1687) adatait igyekeztünk felszerkeszteni a mai állapotokat és a középkori épületmaradványokat rögzítő térképre, majd ezek segítségével igyekeztük 8 RÓZSA 1963.; FABÓ-HOLLÓ 2003. 9 VÉGHm.a. 10 NYÉKHELYI 2003.; MAGYAR 1992.; TÓTH 2004.; VÉGH 2003b.; ZOLNAY 1977.; ZOLNAY 1984. 11 A budai vár részletes rendezési terve. Budapest, 1988. VAT1.
