Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - Végh András: Buda város középkori helyrajza: telekosztás és térszervezés egy alapított városban

Végh András: Buda város középkori helyrajza

37

Duna parti síkságról a pesti német polgárokat, ahol védelemre lelhetett a szintén védtelen (ó)budai királyi birtokközpont népe is.5

2. kép. Buda, Esztergom, Fehérvár. IV. Béla király erődítési intézkedései a medium regni királyi központjaiban. (Gerevich 1990. és SIKLÓSI 1999. után)

Az új településeket Zágrábhoz hasonlóan gyakran ugyancsak várnak nevezték a kortársak. Valójában a fallal övezett nyugati mintájú, klasszikus középkori város első példái ekkor jöttek létre a Magyar Királyságban.

Fehérvár szigetét és Buda hegytetőjét egyaránt elnyújtott természeti forma jellemezte, amely ezért erősen befolyásolta az új települések szerkezetét.6

Egyik városban sem állt rendelkezésre annyi hely, hogy szabályos négyzethálós utcahálózatot és telekstruktúrát hozzanak létre. Első ránézésre talán fel sem tűnik az alapított városokra jellemző rendszeresség. Részletes elemzéssel azonban kimutatható, hogy az elsőbbséget élvező védelmi szemponthoz igazodva a városok szerkezetét tervszerűen hozták létre. Az alábbiakban Buda példáján szeretnénk bemutatni, hogyan kutatható ma mindez egy írott forrásokban nem bővelkedő település esetében.

Közismert, hogy Buda város középkori levéltára megsemmisült, a város középkori történetének megismeréséhez nélkülözhetetlen okleveles forrásainkat más városok és intézmények levéltáraiból kell összeszedegetni.7 Nem áll a kutatás rendelkezésére hasznosítható látkép, térkép sem a város török megszállásának (1541) idejénél korább5 GYŰRFFY 1973. 217-349. p.; KUBINYI 1972. 62-63. p.

6 Fehérvár- SIKLÓSI 1999.; Buda- MAGYAR 1991b. 153-184. p.; MAGYAR 1991a. 91-106. p.

7 Bp. I.; Bp. III.