Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Végh András: Buda város középkori helyrajza: telekosztás és térszervezés egy alapított városban
VÉGH ANDRÁS BUDA VÁROS KÖZÉPKORI HELYRAJZA TELEKOSZTÁS ÉS TÉRSZERVEZÉS EGY ALAPÍTOTT VÁROSBAN A Magyar Királyságot romba döntő 1241/42. évi mongol hadjárat után az üldözői elől megmenekült IV. Béla király hatalmas energiával fogott hozzá elpusztított országa újjáépítéséhez. Elsőrendű feladatának tekintette a várak, erődített helyek építését, és ezek alapításában, létrehozásában maga is tevékenyen részt vett. Különös jelentőséget kell tulajdonítanunk ezek között az újonnan létrehozott, a kortársak által várnak nevezett, falakkal övezett királyi városoknak, amelyeket erődítés nélküli, következésképpen földig rombolt városok, városias települések megújítására hozott létre az uralkodó. A dalmát tengerpartról hazatérő király első intézkedései közé tartozott Zágráb királyi városának megalapítása 1242-ben. A zágrábi püspöknek és káptalanjának otthont adó kisebb dombbal szemközti, lapos platójú Grec hegyen épült fel a várfallal övezett új város. Alapítólevelének tanúsága szerint az uralkodó azért gyűjtött itt össze új lakosokat, vendégeket (hospites), hogy a királyság határainak védelmét megerősítse. Az új várost a korabeli írott források gyakran egyszerűen várnak nevezik. A hegy széles fennsíkja lehetővé tette, hogy a várfalakon belül többé-kevésbé szabályos négyzethálóba rendezzék el az utcákat és telkeket, középen a Szt. Márk plébániatemplomnak is helyet biztosító, háztömbnyi szélességű piactérrel.1 A történeti szakirodalom úgy tartja, hogy az új városok alapításának következő hulláma 1247 táján egy újabb mongol támadás később alaptalanná vált hírének hatására következett be. Ekkor a király intézkedései főleg az ország központi részén, az ún. medium regni területén lévő királyi központok erődítésére irányultak Esztergomban, Fehérváron és Budán.2 Esztergomban a Duna-parti síkságról a hegyre épült királyi várba telepítették át a királyi város polgárait, de a rendelkezésre álló hely szűkös volta miatt néhány év múlva visszaállították az eredeti állapotot, a polgárok visszaköltöztek régi lakóhelyükre.3 Fehérvár és Buda esetében azonban a király intézkedései mélyreható változásokat okoztak, gyökeresen átalakítva a települések addigi szerkezetét. Fehérváron, amely egy kiterjedt mocsár szigetein épült, a királyi bazilikának és a királyi várnak otthont adó központi szigetre telepítette át a javarészt vallon eredetű polgáro1 Monumenta Zagrabiae No. 40., 49.; BEDENKO 1989.; Zlatna Buta. 2 GYÖRFFY 1973.; KUBINYI 1972. 27-30. p.; SZŰCS 1993. 46., 80-86. p. 3 GYÖRFFY 1987. 247. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.35^t9. P.
