Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Műhely - Szívós Erika: Terra recognita vagy terra incognita? A lakótelepek és a lakóparkok legújabb magyar irodalmáról
350 Műhely rettentő példát lehetne idézni, mint pl. Preisich Gábor alapművét, amelyben a szövegben említett épületek, lakótelepek fotója sokszor oldalakkal később szerepel.5) Mai problémák és a jelen kritikája a tárgyalt művekben Csizmady, Cséfalvay, Körner és Nagy a mai lakásépítési (tágabban értelmezve város- fejlesztési) gyakorlat számos anomáliáját megfogalmazza. Ezeket azért érdemes együtt összefoglalni, mert ez az a pont, ahol a négy szerző leginkább rímel egymásra, és ahol — eltérő hangsúlyokkal - mindannyian hasonló problémákat vetnek fel. A lakásépítési, lakónegyed-fejlesztési gyakorlat visszásságai mögött feltárulnak azok a nagyobb összefüggések, amelyekre visszavezethetők nemcsak Budapest, hanem a fővárosi agglomeráció és általában a magyar városok gyakorta hibás városfejlesztési koncepciói. Elsősorban az önkormányzat-finanszírozásról és az építésügy törvényi kereteiről van szó. A lakóparkok és környezetük A lakópark sok tekintetben minőségi előrelépést ígér a régebbi építésű lakóházakhoz, negyedekhez képest. Ám ennek mind a lakóparkot befogadó városrész vagy település, mind pedig a lakóparkba költözők szempontjából ára van. Az sem mellékes, hogy a la- kópark-építtetők által kínált magas színvonalú környezet és jobb életminőség a valóságban gyakran hit kérdése; mindegyik szerző jól látja, hogy a lakóparkok elnevezései - „Sun Palace”, „Mandala Kert” stb. - és az őket hirdető, egyéninek szánt reklámszlogenek alapvetően marketingfogások, és korántsem biztos, hogy az így hirdetett lakóparkok valóban új életformát képesek nyújtani lakóiknak. A település, illetve kerület szempontjából gyakorta probléma a lakópark zárvány-jellege. Azon az esztétikai szemponton túl, hogy a lakópark építészetileg és stilá- risan elüt környezetétől, gyakran okoz gondot az is, hogy a városrész gyalogos, illetve autós közlekedését akadályozza, hiszen a fallal körülvett lakóparkon (néhány kivételtől eltekintve) legtöbbször nem vezet keresztül közút. Ugyanakkor a lakóparkba költözők — akik között többségben vannak a tehetősebb, rendszeresen autóval közlekedő emberek - jelentősen megnövelik egy adott környék autóforgalmát, súlyosbítva ezzel a környezeti terhelést. Pregnánsan jelentkezik ez az ellentmondás a zöldövezetbe, természetközeibe települt lakóparkok esetében. A közepes és alacsony státuszú lakóparkok esetében kezdetben gyakran jelentkeztek minőségi problémák. Az ingatlanfejlesztők és építőipari cégek közti versenynek köszönhetően ez mára mérséklődött; ugyanakkor jellegzetes problémája maradt e lakópark-kategóriáknak a beépítési sűrűség. Szabad építési területen létesült lakópar5 Preisich 1998.
