Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Vörös Boldizsár: Kitalált kapitány valódi utcája
320 Tanulmányok E tervekkel összhangban, a Nagy-budapesti Pártbizottság a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Szervező Bizottságához intézett 1949. augusztus 1-jei előterjesztésében a következő indítványt tette „Alexej Guszev emlékének megörökítése tárgyában „A honvédség kezdeményezésére javasoljuk emléküknek [ti. a százados és társai emlékének] utca elnevezésével és emléktábla felállításával való megörökítését. Budapest székesfőváros polgármesteri hivatalával való tárgyalás alapján javaslatunk a jelenlegi Sas-utcának Guszev-utcára való átnevezése. E megoldás azért megfelelő, mert egyrészt a Sas utca a város forgalmas részén fekszik, másrészt a Szabadság-térre nyílik, tehát az utcák elnevezése szempontjából úgynevezett »szabadságharcos negyedben« van. A mellékelt 1 : 3 lépték szerinti rajznak megfelelő emléktáblát a honvédség augusztus 16-án a kivégzés 100 éves évfordulóján adná át a fővárosnak. A tábla a nehézipari minisztérium épületének Sas-utcai falára lenne elhelyezve, ahol harmonikusan beleilleszkednék az építészeti megoldásba.”4 1949. augusztus közepére el is készült Guszev százados és társainak emléktáblája. (Lásd a képet!) Mikus Sándor domborművén egy orosz katonafigura: Guszev kapitány felemelt kézzel, saját testével igyekszik feltartóztatni a szuronyaival előrenyomuló szabadságharc-ellenes erőket, védve ezzel az ábrázoláson látható magyar honvédeket, vagyis magát a szabadságküzdelmet.5 A dombormű alatt pedig a következő szöveg olvasható: „Népünk 1848—49-es szabadságharcával együttharcoló, a cári önkényuralommal szembeforduló mártírhalált halt Guszev százados és társai emlékére állította a Magyar Néphadsereg” „1949 aug 16.”.6 A kompozíció egészében a dombormű és a felirat sajátosan egészítik ki egymást: Mikus alkotása Guszev kapitánynak a „cári önkényuralmat” jelképező szuronyokkal való „szembefordulását”, az orosz százados és a magyar honvédek egymás melletti képi megjelenítése pedig az „együtthar- colást” ábrázolja-jóllehet erre legfeljebb eszmei értelemben kerülhetett (volna) sor,7 mivel Guszev és társai - amint ezt Illés Béla maga is hangsúlyozta írásaiban - nem jutottak el Magyarországra, s így nem is csatlakozhattak a magyar honvédsereghez.8 A méltatás arra törekedett, hogy minél szorosabbnak ábrázolja Guszev kapitány és társai, valamint a magyar szabadságharcosok kapcsolatát — nyilvánvalóan az aktuális „szovjet-magyar barátság” történelmi megelőlegezése-legitimálása érdekében. 4 Ld. Magyar Országos Levéltár M-KS-276. f. 55. cs. 81. ő. e. 68. p. és uo. 6. p. Az indítványban említett rajz nincs meg ebben az iratanyagban. A budapesti utcaelnevezések történetéről ld. pl. TakáTS 1985. 293-315. p.; HOLLÓ 1995. 221-250. p.; VÖRÖS 2008f. 561-579. p. 5 Vö. ehhez pl. Felavatták Guszev, a szabadsághős orosz tiszt budapesti emlékművét. Friss Újság, 1949. 191. sz. 7. p. 6 Az emléktábláról képet közöl pl. VAJDA 1949. 12. t. 7 Ezt az értelmezést jogosulttá teszi az, hogy Balassa József 1940-es szótára megjelölte a „harcol” kifejezés ezen összefüggéseit: „Vmiért [harcol]; eszmékért, vmilyen célért [harcol]”. BALASSA 1940. 294. p. Ilyen jellegű szóhasználat szerepel A magyar nyelv értelmező szótárában is, ld. A magyar 1960. 114. p. 8 Ld. ehhez: ILLÉS 1945a. 3. p.; ILLÉS 1945b. 32. p.
