Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Magyar Erzsébet: Budapest parkjai és közönségük, 1870–1918
252 Tanulmányok „Minden szülő, aki a Városligetbe viszi ki a levegőre a gyerekeit, nem győz eleget panaszkodni a városligeti őrök durvasága miatt. A városligeti őrök egyenesen üldözik a gyerekeket; azt akarják, hogy a gyerekek menjenek ki a parkból; ki a puszta, homokos területekre, messze ajárt utakon túl. Számtalan panasz érkezett a legutóbbi időben a városligeti őrök ellen, hogy a gyerekek játékszereit széjjelvagdossák, ha azok véletlenül beesnek a pázsitra.”64 Feltételezhető, hogy a sétahelyekről kiszoruló gyermekek szüleinek sokasodó panaszai, valamint a sajtóban megjelent cikkek is hozzájárultak ahhoz, hogy a józsefvárosi Mátyás téren, majd a Liszt Ferenc téren is játszótér létesülhetett, ahol azonban éppen a zsúfoltság okozott problémát. 1912-ből egy másik sikeres kezdeményezésről is tudósítanak a lapok. A Ligetből fokozatosan kiszoruló gyermekek számára az Állatkert zárt területén biztosítottak játszóhelyet (6. kép). A jól felszerelt játéktér különös megnyitásáról - amelyben a gyerekközönség korábban szerzett rossz tapasztalatai is minden bizonnyal szerepet játszottak - így számolt be a Vasárnapi Újság: „A karszalagos őr már itt nem a mumus-arkangyal szerepében grasszál, hanem inkább ő biztatja, vezeti, tanítja a gyerekpublikumot. Jellemző, hogy az első órákban milyen groteszk megfigyelésekre nyílt alkalom. A gyerekek egy része közel se merészkedett s az „őrbácsi” valósággalfogdosta a vendégeket.'”65 Az egy-kettőre népszerűvé vált kezdeményezés azonban sajnos nem talált követőkre. Bárczy István, Budapest polgármestere több sikertelen kísérletet tett a mulasztás pótlására, s felvetődött az egykori lóversenytér sportteleppé való alakítása is.66 A terv a világháború után meg is valósult. Nagy sikert arathatott volna az alábbi elképzelés is, amely azonban a világháború kitörése miatt feledésbe merült: „Még egy nagyobb szabású népjóléti intézmény fog a közeljövőben megvalósulni. A külső Váci úti régi zsidó temető helyén amerikai mintára néppark létesül, szociális intézményekkel. népkönyvtárral, téli uszodával, tornateremmel, szlöjd-műhellyel és alkoholmentes vendéglővel. Ez a Gelléri-Szabó-féle hagyatékból épül, a tervek készen vannak s mihelyt a miniszteri jóváhagyás leérkezik, azonnal megkezdik az építést.”67 A korszakban tehát néhány kivételtől, próbálkozástól eltekintve nem sikerült megnyugtató módon rendezni a kérdést. Ezért volt szimbolikus értékű, amikor 1919-ben a Tanácsköztársaság megnyitotta a Margitszigetet a fővárosi gyerekek előtt. 64 Kié a Liget? Pesti Napló, 1911. szeptember 13. 65 TÁBORI KORNÉL: a gyermekek Eldorádója. Új gyermekjátszó-hely a budapesti állatkertben. Vasárnapi Újság, 1912. 724. p. 66 DR. KARAFIÁTH MÁRIUS: Testedző sport. Székesfővárosunk ifjúsági játszótere. Pesti Napló, 1911. augusztus 6. 67 Játszóterek 1914. Esti Újság, 1914. április 1.
