Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - Magyar Erzsébet: Budapest parkjai és közönségük, 1870–1918

Magyar Erzsébet: Budapest parkjai és közönségük (1870-1918)

241

3. kép. Vasárnapi mulatsága „népligetben” (Kimnach László) Forrás: OMMík 1893. 137. p.

A Stefánia reggeli csendes nyugalma csak délután, a korzó idején elevenedett meg. „De reggelente a Stefánia nagyon kellemes. Néhány olvasgató öregúr, tanulgató diák; 1-2 szégyenlősebb lovas, s a szomszédos villák apró gyermekei és kísérőik: alig 100 főre tehető mindössze, ezek képezik közönségét.

Délután sokkal elevenebb a világ. A „társaság” (...) itt van mind. (...)

A fenyvesek előtt hosszú széksorban ülnek a fáradtak és a szemlélők. (...)”28 A nézőközönség azonban itt is vegyes volt, hiszen Budapest számos sétányán (a Múzeum-kertben, az Erzsébet téren, a Korzón, a Városligetben) a padokért nem, de a kihelyezett székekért fizetni kellett.29 A széksoroknál tehát csak azok foglaltak helyet, akik meg tudták fizetni az ülőhelyet, vagyis ezekre telepedni a társadalmi státusz kifejezését is jelentette.

28 Adorján Sándor: A Stefánia-úton. Fővárosi Lapok, 1893. 1018. p.

29 A főváros sétányain található székek jó részének felállítási jogát huzamos ideig Buchwald Sándor vállalkozó bérelte, innen a Buchwald-szék elnevezés. Az eladott székjegyekről sajnos nem maradtak fenn kimutatások, amelyeket a bérlők valószínűleg csak saját maguknak készítettek el. A Fővárosi Közlönyben és Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyveiben csak a székek bérleti jogára vonatkozó pályázati kiírásokról, a pályázók árajánlatairól, a nyertes vállalkozókról valamint a bérleti díj összegéről találhatók információk.