Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - Magyar Erzsébet: Budapest parkjai és közönségük, 1870–1918

Magyar Erzsébet: Budapest parkjai és közönségük (1870-1918)

239

Egy Budapestet felkereső amerikai látogató, Frederick Palmer számára is megkapó volt a Liget sokszínűsége, amelynek két végpontját az elitjellegű Park Club, illetve a vurstli „népligete” képezte.25

2. kép. A Stefánia út a Városligetben (Vágó Pál) Forrás: OMMík 1893. 131. p.

A hétköznapok és az ünnepnapok közönsége 1868-ban, tehát már a Városliget kiépülését megelőzően is - amint azt Réthi Lajos megállapítja - lényegesen különbözött egymástól. Ünnepnapokon a fasorra nyíló kör alakú részen, az úgynevezett Köröndön már nem csupán az elegáns közönség, de a jómódú polgárság is megtarthatta a maga szerényebb kocsikorzóját, s igazán szabadon, fesztelenül mulathattak a kevésbé tehe25 „A Városligetben, a park divatos útján nemesemberek, gazdag urak, előkelőségek hajtanak fel s alá, akárcsak mi a Hyde Parkban vagy a római Pinción. Egyenruhás tisztek is akadnak köztük, akik nyilvánvalóan nem a fizetésükből élnek. (...) A Városliget bizonyos értelemben egyszerre a Fifth Avenue és a Broadway. (...) A nagy Park Klub hasonló célokat szolgál, mint a Newport Reading Room: a nagyvárosi élettől elzárt pihenőhely. Rácsok és sövény között lévő terasza a nemesség kávéháza. Pár száz méterrel arrébb, a park másik vége a nép szórakozóhelye. Nem minden lányon van nyomottmintás gyári ruha, némelyek még bársonykötényt, rövid szoknyát és csizmát viselnek, s hetyke kis magyar baka karján lejtenek el a mutatványos sátrak sora előtt (...).” PALMER 1994. 82. p.