Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Magyar Erzsébet: Budapest parkjai és közönségük, 1870–1918
232 Tanulmányok Szem előtt tartva a meghatározás bizonytalansági tényezőjét, megállapítható, hogy a vendégkör összetétele lényegileg nem változott, csak az arányokban figyelhetők meg kisebb eltolódások. Legnagyobb arányban mindkét esetben a magánzók (17, illetve 20%), a kereskedők (24 illetve 13%), valamint az értelmiség (12, illetve 23%) képviseltette magát. Jelentősnek mondható a tisztviselők (12, illetve 10%), a földbirtokosok (5, illetve 8%), valamint az alkalmazottak (6, illetve 8%) számaránya is. A tőkés vállalkozók is nagy számban (4, illetve 6%) fordultak elő. Mindezek alapján megállapítható, hogy a gyógyfürdő vendégei között a szilárd anyagi háttérrel rendelkező középosztály és felső középosztály jelenléte volt meghatározó.5 A vendégek illetőségéről (3. ábra) az 1894-es adatok alapján azt mondhatjuk, hogy döntően budapestiek voltak (79%). Nem elhanyagolható azonban a vidékiek (18%) száma sem, ami a fürdő fokozatos ismertté válását mutatja, s a fürdő helyi, illetve országos jellegét mutatja. A külföldiek aránya viszont meglehetősen alacsony (3%) volt. Főként hazalátogató magyarokról, illetve feltételezhetőleg rokonlátogatókról, valamint magyarországi kapcsolatokat kiépíteni szándékozó külföldiekről beszélhetünk - ez az arány, figyelembe véve a korabeli divatos fürdőhelyek éles konkurenciáját, mégsem elhanyagolható. 3. ábra. A margitszigeti gyógyfürdő vendégeinek földrajzi megoszlása (1894) 5 A Balatonfüredre 1884. július 4-10., illetve 1908. július 4-10. között érkezett fürdővendégek társadalmi hovatartozásával (ld. KÓSA 1999. 208., 210. p.) összevetve kitűnik, hogy a század végére mindkét fürdőhelyen az értelmiség, a kereskedők és a tisztviselők képviseltették magukat a legjelentősebb arányban. Balatonfüred vendégei között a földbirtokosok 1884-ben magas, 26%-os aránya 1908-ra mindössze 6%-ra csökkent, ezzel a margitszigeti 5, illetve 8%-hoz közeledett. Jelentős különbség továbbá a Margitszigeten a magánzók magas aránya ( 17, illetve 20%), szemben a balatonfüredi 7, illetve 12%-kal, ami a fürdő fővárosi jellegével magyarázható. A látogatottságot összevetve megállapítható, hogy a hosszú múltra visszatekintő Balatonfüred forgalma - a jelentős ingadozásokat is szem előtt tartva (ld. KÓSA 1999. 81. p.) — legalább két-, két és félszerese volt a margitszigeti fürdőének (az 1894-es idényben 1033 látogató).
