Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Perényi Roland: A bűn és a nyomor tanyái: a szegénység és bűnözés tere Budapesten a 19–20. század fordulóján
216 Tanulmányok A középosztály mentális térképe és a szegénység A városantropológus Rolf Lindner a városok társadalomtudományos kutatását bemutató munkájában az empirikus adatok térképre vitelének jelentőségét hangsúlyozza. A megfigyelések szemléletes módon, térben történő ábrázolását először közegészség- ügyi szempontok indokolták: a nagyvárosokat a 19. században gyakran sújtó járványok nyomán összegyűjtött információk alapján készültek először ilyen típusú „tematikus térképek”.43 Később aztán más társadalmi jelenségeket is megpróbáltak térképen ábrázolni. Friedrich Engels például A munkásosztály helyzete Angliában című munkájában több kriminálstatisztikai adatot illusztráló térképet is közöl. A társadalomtudományos információk topografikus ábrázolásának csúcspontját azonban kétségtelenül Charles Booth 1891-ben megjelent, később többször bővített és kiegészített, a londoni proletárok térbeli elhelyezkedését ábrázoló „szegénységi térképe” jelenti.44 Budapesten ismereteink szerint nem készültek a Booth-féle „szegénységi térképekhez” hasonlók. Ugyanakkor a társadalomtudományos adatok kartografikus ábrázolásának igénye itt is megfigyelhető. Fennmaradt ugyanis két olyan térkép, amely a „tematikus térképek” kezdeti fázisát képviseli. Rózsay József Az 1866-diki cholera- járvány a Sz. Rókusi fiókkórházban Pesten című, 1868-ban kiadott munkája mellékleteként szerepelt egy a járvány adatait bemutató térkép, az utolsó nagy kolerajárvány adatait pedig egy 1873-ban kiadott Pest-térkép ábrázolja.45 A „tematikus térképek” következő fázisának, a nyomor és bűn térképen történő megjelenítésének elmaradása elsősorban a források hiányával magyarázható, mivel - bármennyire fejlettnek tekinthető is a korabeli statisztikai adatgyűjtés - nem álltak rendelkezésre a megfelelő adatok. Sem a bűnügyi statisztikák, sem a szociálpolitikai célokból készült felmérések nem tartalmaztak megfelelő információt, amiből létre lehetett volna hozni efféle térképeket, s nem működött a városban az angliai School Boardokhoz hasonló szervezet sem, amely elvégezhette volna a megfelelő „terepmunkát” (bár az 1906-tól működő 43 Lindner 2004. 22-23. p. 44 Bővebben lásd TOPALOV 2002. Booth egy másik munkájában templomokat, missziókat és jótékonysági intézeteket vetít térképre. Ennek mintájára készíti el az amerikai szociológus, Charles Bushnell 1901-ben írt doktori disszertációjához azt a térképet, amelyen a szociális intézmények és a bűnözés térbeni összefüggéseit vizsgálja. Booth tehát a városökológia, a gyakran chicagói iskolának nevezett városszociológiai irányzat előfutárának tekinthető. Lindner 2004. 84-85. p. Booth térképei ma már az interneten is elérhetők a Charles Booth Online Archive honlapján keresztül http://booth.lse.ac.uk/ . 45 Előbbi a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában, utóbbi pedig - amelyen az egyes orvosi kerületeket külön színnel, azokat a házakat pedig, ahol megbetegedéseket észleltek, fekete pontokkal jelölték - a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának térképtárában található. FABÓ-HOLLÓ 2003.
