Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Perényi Roland: A bűn és a nyomor tanyái: a szegénység és bűnözés tere Budapesten a 19–20. század fordulóján
210 Tanulmányok tartozik, hogy „meglátta a fotográfiának a valóság közvetítésében és eladhatóságában játszott fontos szerepét, s azt, hogy a valóság megismertetése a tényeket pontosan és gyorsan ismertető, az irodalmitól eltérő írói stílust igényel.”17 Tábori Kornél riporteri munkáját legjobban talán annak a német nyelvű - feltehetően egy grafológiai elemzés során készült - 1916-os kéziratnak az állításaival jellemezhetjük, amely az Országos Széchényi Könyvtár által őrzött Tábori-hagyatékban maradt fenn: „Nem hagyja magát eltéríteni eszméitől. Szokatlanul élesszemű, a legkisebb, észrevétlen dolgokat is felfedezi. [...] Hamar átlátja a dolgokat és helyes döntéseket hoz. [...] Az embereket befolyásolja látásmódjával és könnyen érvényt szerez akaratának. [...] Meglehetősen pedáns alkat, kevés bizalma van másokban, szeret maga utánajárni a dolgoknak.”18 Székely Vladimir személyében Tábori ideális szerzőtársat talált magának, hiszen hosszú ideig Székely vezette azt a rendőri sajtóirodát, amelynek meghatározó szerepe volt a rendőrség és a sajtó közötti információáramlásban.19 Tábori riporteri munkáját feltehetően megkönnyítette hosszan tartó munkakapcsolata a rendőrségi razziákra rendszeresen járó Székellyel: egy 1911-ben a Vasárnapi Újságban megjelent cikk tanúsága szerint tíz év alatt mintegy ötven-hatvan razzián vett részt.20 A Tábori Kornél - Székely Vladimir szerzőpáros néhány munkáját vetítés formájában a tudományos ismereteket népszerűsítő Uránia közönsége is láthatta. Bár konkrét adatok nem bizonyítják, feltételezhetően Emil Kläger és Hermann Drawe bécsi sikerén felbuzdulva dönthetett Tábori a vetítés sajátos, a mozgó és állóképeket a felolvasott szöveggel kombináló műfaja mellett.21 A Kläger-Drawe szerzőpáros Durch die Wiener Quartiere des Elends und Verbrechens című riportját ugyanis nagy sikerrel adták a bécsi Urániában: 1904 és 1908 között 300-szor játszották le.22 Az 1911 -ben bemutatott Razziát két évvel később Az utcza bűnei és erényei című darab követte - az előbbit 130-szor, az utóbbit 80-szor mutatták be.23 Az Uránia Népszerű Tudományos Folyóirat szerint mindkét vetítést rendkívül pozitívan fogadta a közönség.24 A vetítésekkel és a képi eszközök gyakori alkalmazásával a szerzők a középosztályi származású publikumnál sokkal szélesebb rétegeket igyekeztek megszólítani. A Klâger-Drawe-féle vetítésről például tudjuk, hogy léteztek külön munkáselőadások (feltehetően olcsóbb belépőjeggyel) és ifjúsági vetítéseket is tartottak. Ezek 17 Uo. 18 A „Schermann Analyse”-feliratú szöveg feltehetően a grafológusként is ismert spiritiszta, Adolph Schermann munkája. Tábori Kornél hagyaték, OSZK Kézirattár, Fond 160/76. 19 Vö. Buzinkay 2005. 21-28. p. 20 Tábori 1911. 697. p. 21 1908-ban többek között a Városi Szemle is beszámol a bécsi vetítés alapján megjelent könyvről. Városi Szemle, 1908. 2. sz. 139. p. 22 Szeless 2007. 99. p. Maga Jacob Riis is egy az Amerikai Fotóamatőrök Társasága előtt 1888-ban tartott vetítés sikere nyomán döntött úgy, hogy nyomtatva is kiadja munkáját. LeVIATIN 1996. 6. p. 23 Tábori Kornél gépiratos önéletrajza, Tábori Kornél hagyaték, OSZK Kézirattár, Fond 160/76. Székely Vladimir Gegus Dániellel és Huszár Jánossal együtt már 1906-ban is készített egy másik, a rendőrség történetét bemutató vetítést, Rendnek muszáj lenni címmel. 24 Uránia, 1911. december, 12. sz. 509-510 p.; Uránia, 1913. február, 2. sz. 82. p.