Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Papp Andrienn: A törökkori Tabán kialakulása az újabb régészeti adatok tükrében
202 Tanulmányok hogy a templom szentélye továbbra is a mecsetből átalakított épületrész.35 Ezt erősíti, hogy a templomban és környezetében végzett kisebb feltárások középkori templom részletét nem hozták felszínre, a feltárt sírok is legkorábban csak a 18. századra keltez- hetőek. A Szent Katalin templomba belefoglalt mecsetet a kutatás ma egyértelműen a Szokollu Musztafa pasa mecsettel azonosítja.'6 Nagyjából erre a helyre jelöli a Marsiglinél fennmaradt török feliratos térkép is: a Rudas fürdő és a Várhegy közé.37 A Tabánban Evlia 10 imaházat írt le,38 ebből városképi szempontból egy volt meghatározó, a Budát megjelenítő metszeteken a városrész központjában kiemelkedő mecset minaretje, a Szokollu Musztafa pasa mecset. A fürdőkön és a fenti mecseten túl a többi, írott forrásokban említett épület lokalizálása nem teljesen egyértelmű. A Szokollu vakufban leírtak szerint Hindi baba kolostora, a temető és a Szokollu Musztafa pasa mecset egymás szomszédságában van. Eszerint a kolostor az Ördög-árok torkolatától északra állhatott. E dolog érdekessége, hogy ugyanebben a szövegben említ egy másik temetőt is, amelyet „muszlim temetőnek” nevez. A török temetkezési szokások szerint a mecset mellett nem feltétlen kell lennie temetőnek, a kolostorok mellett már szokott lenni, de annak épületegyüttesébe foglalva. A fenti temetővel kapcsolatban felmerül bennem a kérdés, hogy nem lehet-e azonos az egyik középkori templom körüli temetővel, amelynek emlékei alig 30 évvel a hódítás után még láthatók maradhattak. Sudár Balázs kutatásai során megállapította, hogy a török dervisközösségek előszeretettel használnak fel meghódított keresztény területeken korábbi vallásos célú épületeket saját rendházaik számára. A török kolostorépítészet nem követett olyan szigorú szabályokat, mint a keresztény, így akár a helyben talált középkori palotákat vagy templomokat is át tudták saját igényeik szerint alakítani.39 A Szokollu-vakufban szereplő másik szomszédsági sor szerint a Duna part és a közút között áll Szokollu Musztafa pasa bizonyos jövedelmet hozó tulajdona,40 mellette pedig karavánszerája. Ez utóbbi közelében (Evlia Cselebi és a Szokollu vakuf fogalomhasználata szerint: vele szemben) állt Hindi baba kolostora. Ugyané karaván- szeráj előtt látta Evlia Cselebi Sejkh Mukhtárbaba türbéjét.41 De la Vigne térképe csak néhány épületet jelöl: a Rác és Rudas fürdőt, egy mecsetet a mai Szent Katalin templom helyén és egy nagyobb épületet a Duna parton a Rudas fürdő és az Ördög-árok torkolata között. Sajnos a Tabánban ábrázolt épületek betűjeleinek magyarázata megrongálódott, így pontos megnevezésüket nem ismerjük. Ugyanitt későbbi, a 18. századból és a 19. század első feléből származó térképeken is hasonló alakú épületrész látszik.42 35 BPMI. 712. p. 36 Már Fekete is ezt az azonosítást fogalmazza meg. FEKETE 1944. 95. p., valamint BPM I. 712. p. 37 Fekete 1944., Veress 1906. 38 Evlia 1904. 245. p. 39 ÁGOSTON-SUDÁR 2002. 40M4. p. 40 A kéziraton ez a szó nem kivehető. 41 Evlia 1904.252. p. 42 1 760-ból (Fladtörténeti Múzeum és Intézet térképtár, ltsz. Gih 67/3.), 1824-ből és 1838-ból származó térképek (Budapest régi térképei DVD)
