Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Papp Andrienn: A törökkori Tabán kialakulása az újabb régészeti adatok tükrében
200 Tanulmányok vei az írott adatokból tudjuk, hogy Alhévíz középkori lakossága a törökkorra teljesen kicserélődött,31 ezért a fenti településnövekedés nem azonnal érzékelhető. Ennek pontosításhoz a Rác fürdő melletti feltárások feldolgozása járul hozzá: itt az addig beépítetlen terület válik a város részévé. Előzetesen az látszik, hogy a törökkor késői szakaszának leletanyaga dominál ezen a területen. A Garády ásatásaiból32 és a középkori forrásokból ismert kőházak helyett Evlia Cselebi már csak deszkatetejű téglaházakat látott. A kőépületek egy részét elbontották a török építkezések során (hasonlóan a Rudas fürdő környékéhez), bár inkább a városrész arányaiban változhatott meg a kép. A középkorban még a Duna-parton koncentrálódó városnegyed lényegesen megnövekedett. A Rác fürdő mellett folytatott feltárások során török kori kőházat nem találtunk, a feltárt kőházak újkoriak voltak, ami az Evlia által leírtakat támasztja alá. Az egyetlen feltárt törökkori házrészletben a nagyfokú bolygatás miatt falakat nem találtunk, vörös, paticsos omladéka azonban könnyű- szerkezetes épületet sejtet. Déli irányban a törökkori település a Gellérthegy lejtőjén felkúszott nagyjából a mai Hegyalja út területéig, de az Orom utcáig már nem ért el a lakott rész. A Bérc utca magasságában helyezkedett el a muszlin! temető, amelynek emlékeit Maráz Borbála tárta fel.33 34 A település nyugati szélének meghatározása régészeti adatok hiányában még nem egyértelmű, de a 17. század végi'4 és 18. századi, valamint a 20. századi térképek összevetése alapján az egykori Kereszt tér magasságáig érhetett. Az Ördög-árok közelében, annak nyugati oldalán, cserzőműhelyekkel számolhatunk. A patak keleti partján a Garády vezette feltáráskor erre utaló jelenségeket nem találtak. A foglalás után elkezdődik az épületek hasznosítása: a Rudas fürdő alatt megtalált középkori forrásfoglalást például fürdőként vették használatba. Bizonyára a középkori Alhévíz kőépületei sem hevertek parlagon - az új Oszmán intézmények ezekbe költözhettek be. (11. kép) Szokollu Musztafa pasa hivatali idejének végére már állt a Rác fürdő, a Rudas fürdő, Ibrahim Csaus mecsetje, Szokollu Musztafa mecsetje, Hindi baba kolostora, Szokollu Musztafa pasa karavánszerája. A régészeti feltárások nyomán biztosan állítható, hogy a két fürdő újépítésű, régészeti feltárások hiányában feltételezhetjük, hogy a többi épület akár korábbi épületek átalakításával is keletkezhetett. Újépítésűnek tarthatjuk a mai plébánia templomba egykor befoglalt mecsetet is, mivel a hódoltság után a plébániatemplommal kapcsolatban még az 1756-os kánoni vizsgálatban is sérelmezik, 31 Káldy-Nagy Gyula közölte a budai szandzsákösszeírásokat (KÁLDY-NAGY 1985. Buda: 150—158. p.), illetve Fekete Lajos az 1547-es és 1580-as dzsizje-deftereket adta ki. (Fekete 1938.) Ezekben a Tabán területe nem szerepel, de nem a forrás töredékessége miatt. Ez is mindenképp a Tabán középkori keresztény lakosságának elköltözését mutatja. 32 Garády 1945. 33 Maráz 2004. 34 Lásd De la Vigne térkép.
