Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Papp Andrienn: A törökkori Tabán kialakulása az újabb régészeti adatok tükrében
Papp Adrienn: A törökkori Tabán kialakulása... 197 9. kép. A Sarkantyú köz feltárt részlete lépcsőnek nem volt törökkori előzménye. De la Vigne29 térképén látszik még egy a 19. században már eltűnt utca, amely a fürdő nyugati sarkától indul. Ehhez lehet talán kötni azt a köves utat, amelyet a fürdő nyugati sarkánál tárunk fel. Az alatta lévő rétegsor alapján csak a fürdő megépítése után és a törökkor vége felé építhették, mert alatta is találtunk török feltöltési rétegeket. 3. A nagy felület és a nagy mennyiségű felszínre került leletanyag mellett biztosan lehet állítani, hogy a fürdőtől nyugatra eső terület a középkorban nem volt beépített, bár elszórtan találtunk középkori objektumokat is. A forrásokból is ismert, hogy városon kívül eső terület volt, az itt megfigyelt objektumok feltehetően a külső szőlőkhöz tartozhattak. Ugyanakkor a feltárás teljes területén sűrűn találtunk törökkori objektumokat. Főként élelemtároló vermek és kemencemaradványok kerültek felszínre. A gödrök leletanyagának értékelése még nem készült el, így annak megállapítása, hogy a törökkoron belül milyen a korai és a késői anyag aránya, még nem meghatározható. A fürdő és a Duna közé eső területen jóval kisebb területen folyt régészeti kutatás, mivel kisebb területen folyt építkezés. Itt azonban nagy mennyiségű 14-15. száza29 BTM Metszettár
