Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Kuzma Dóra: Térhasználat a 16. századi Besztercebányán
Kuzma Dóra: Térhasználat a 16. századi Besztercebányán 181 kezdetben magáncélokat szolgáló telkeket és épületeket alakítottak ki. A közcélú építmények: a plébániatemplom, a temető és a városháza egy magasabb fekvésű területen kaptak helyet, ennek oka mindenképpen a védelmi-, illetve menedékfunkcióban keresendő. Kezdetben csak ezek a részek voltak fallal övezve, a lakótelepülés Körmöcbánya csak a huszita időkben, Selmec- és Besztercebánya a török veszély miatt kapott ilyen védelmet. A középületek még a vizsgált korszak előtt kerültek a gyürüstérre, így Körmöcbányán a plébániatemplom a 14., a pénzverde a 15. században, míg Selmecbányán a plébániatemplom és a városháza a 15. században épült. Besztercebányán nem történt ilyen átrendeződés, a városháza is csak a 18. században települt főtéri épületébe. A gyűrüstér kialakítása a bányatulajdonos polgárok telkeihez igazodott. Besztercebányán egy-egy telek több száz méter hosszú is lehetett, a lakóépülethez ólak, istállók, kertek tartoztak. A bányatulajdon mellé tehát felsorakozott a mezőgazdasági érdekeltség, valamint a bányavállalkozást alapító kalmár-polgár tevékenysége is. 1. kép. Besztercebánya alaprajza 1589-ben Forrás: Monumentorum 245-246. p.
