Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Kuzma Dóra: Térhasználat a 16. századi Besztercebányán
180 Tanulmányok volt, gyógyító munka is zajlott a falai között, és a számadások szerint jól jövedelmezett. A fürdő épülete a róla elnevezett Badergassén állt.51 Az új épülettel kapcsolatban időközben természetesen akadtak kiadások, és bizonyos felmerülő javítási vagy felújítási költségeket a furdős akár adókönnyítés formájában, akár készpénzben a városra mint tulajdonosra hárított át. 1549. december 15-én Matthias Organistnak fizettek ki 2 forintot 100 üvegtábla (ablaküveg?) beépítésére, majd Hans furdőmester a megjavíttatott kályha és megfőltoztatott üst költségeit fizettette ki a városi tanáccsal.52 A városi közfürdőn kívül 1534-től az ispotályban is működött egy fürdő, 1546-tól pedig asszonyfürdőt építettek.53 Majorok A városból kifelé haladva meg kell említenünk a szántóföldeket és mezőket is. Ez azért érdekes számunkra, mert a szántók elhelyezkedési és birtoklási rendje is a városi tulajdonviszonyokról, illetve az elit előjogairól árulkodik. A város alapítása idején a gyűrűs- téri telkek kimérésekor ezekhez sugarasan kifelé haladó külsőségek tartoztak, amelyek egy részén később bérleti alapon házak épültek. A fennmaradó területek azonban továbbra is szántóként szolgáltak, és ezek viszonylag közel estek a városhoz. Ha megnézzük az utánuk fizetett adó alapján a tulajdonosokat, számos Ringbürgert találunk, bár nem kizárólag ők rendelkeztek szántóval. 1547-ben Szentantalnál, kifejezetten a város körül találjuk többek között a bíró, Wolfgang Glocknitzer, Endres Ploschko, vagy Nicolas Feller földjeit, a másik irányban fekvő területek után fizet a bíró, Georg Schaffer, Georg Seraffin és Lorencz Tischler is. Ez a személyi kör 1549-ben is változatlan, és a következő három évtizedben sem alakult át: birtokosként továbbra is a politikai és gazdasági elit tagjainak földjeit találhatjuk itt. Tehát a Ringbürgerek újabb területi privilégiumát fedezhetjük fel: a városhoz közeli gazdasági ingatlanok birtoklásának joga adott esetben komoly bevételi forrást jelentett számukra.54 Összefoglalás Az alsó-magyarországi bányavárosok csoportjának három legfontosabb tagja, Besztercebánya, Körmöcbánya és Selmecbánya alapított városok. A szabályos alakúra tervezett, ám a terepviszonyok miatt torzult formát mutató főtéren mindhárom városban 51 KUZMA 2002.; SaBBpBBMÚK 1547., 1547. december 5.; SaBB pBB MÚK 1549., 1549. december 25.; SaBB pBB MÚK 1574., 1574. december; SaBB pBB MÚK 1575., 1575. december 25.; SaBB pBB MÚK 1582., 1582. december; SaBB pBB MÚK 1583., 1583. december, a nevezett helyeken a fürdőből származó városi bevétel továbbra is 12 forint évente. 52 SaBB pBB MÚK 1549. 1549. december 15, 1549. december 25. 53 JURKOVICH 1922. 879-880. p. 54 SaBB pBB MÚK 1547, 1547. december 15.; SaBB pBB MÚK 1549, 1549. december 25.
