Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Kuzma Dóra: Térhasználat a 16. századi Besztercebányán
176 Tanulmányok vető beosztása azonban nem változott, csak a lakott házak száma mutat ingadozást. Tanulmányom nem tárgyalja sem a kifejezetten egyházi jellegű építményeket, sem a Fugger—Thurzó-társaság épületeit, ezeket itt csak felsorolom. A főtéri 34 házból öt képezte a Fuggerek tulajdonát, elsőként említem a 34. házszám alatti, úgynevezett Oberhaust vagy Königsbergers Haust, amely 1605-ben leégett. A második a 3. házszámú kis Mittelhaus, majd következett a 4. számú Mittelhaus, amelyben Hans Demschwam is lakott. A 8. számú házat Unterhausnak, Königshausnak vagy Kammerhofnak is nevezték, ez volt a híres Ernuszt-ház, amely a már említett fürdőnek is helyet adott. A 19. számú ház az úgynevezett Stürzerhaus, amelynek lokalizálását tévesen ugyan, de Jurkovich Emil is elvégezte. Nevét Hanns Stürzer polgárról kapta, aki 1523-tól élt itt. Jurkovich utalt arra, hogy a városnak négy asyluma volt, ahová a bűnösök az ítélet elől menekülhettek, úgymint a plébánia templom, a Szent Erzsébet aggápolda, a Königshaus, később pedig ezekhez csatlakozott a Kammerhof is.35 A folyó, a városfal és a kapuk A Garam mint földrajzi adottság védelmi célokat is szolgált, de halásztak is benne, valamint tutajokkal, csónakokkal közlekedtek rajta. Emellett a folyó és az ehhez alakított várfalak, sáncok és tornyok együttese adott egy bizonyos zártságot és védettséget a városnak. A város külterületén elhelyezkedő, a folyó felett ívelő híd közlekedési funkciói mellett egyéb feladatokat is betöltött. A város köztereit tekintve egyfajta határvonalat jelentett, mivel a város határán túl kitett, kosárba vagy kalodába helyezett személyeket a vásárra igyekvők itt tekinthették meg és gúnyolhatták ki. A híd az idegen koldusok számára szintén határt jelentett, mivel csupán eddig a vonalig kéregethettek.36 A kapuk helye a kereskedelmi irányokra utalt, ezeken keresztüljutott Besztercebányára a távolsági kereskedelem közvetítésével a bor és a különféle textíliák. A kapuk a városba bejutó idegenek megszűrését is szolgálták, védelmükre külön kapuőröket tartottak, de egyszerű őröket, darabontokat, sőt toronyőrt is, akiknek a fizetéséről a város évről-évre gondoskodott.37 A várkapitány utasításából tudhatjuk meg, hogy a kaput ünnepnapokon és este, ha már mindenki kiment rajta, zárva kellett tartania, a kulcsot másnak át nem adhatta, idegeneket nem engedhetett be, a kapu és az ott elhelyezett fegyverzet állapotát folyamatosan ellenőriznie kellett. Veszély esetén gondoskodott arról, hogy a kapu megerősítésére megfelelő mennyiségű követ és deszkát hordjanak a helyszínre.38 35 Sklenka 2009. 77-124. p.; Jurkovich 1922. 672-673. p. 36 SaBB pBB BB PP 11. (1568-1569) 1568. január 10. és 1568. január 15.; közli KOLOSVÁRI-ÓVÁRJ 1897. IV/2 135-143. 37 SaBB pBB MÚK. 1547., a város 355 fi. 17 dénárt, 1550-ben 414 fi. 6 dénárt, 1572-ben 553 fi. 66 dénárt költött rájuk. 38 A várkapitány feladatairól SaBB pBB BB PP 17. (1575-1577) 1577. szeptember 27.