Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései... 155 A középkori plébánia a Szent Jakab-templom mellett, a mai bencés (egykor jezsuita) rendház telkén, egy keskeny közzel elválasztva állt.39 A 16. század közepén a templommal együtt protestáns kézben volt, parókiaként működött,40 később, a rekatolizáció során, a 17. század második felében a katolikusok visszavették, majd a jezsuita rendház építése miatt lebontották. Építési ideje ismeretlen, viszont a 17. századi írott források alapján jelentős, feltehetően kétszintes épület lehetett pincével és három fűthető szobával, hátul istállóval és kisebb kerttel.41 A németek által átvett parókiaházon kívül Kőszegen a 17. században külön parókiája (és iskolája) volt a magyar gyülekezetnek, amelynek épülete a Szent Jakab-temp- lommal szemben, a mai Rájnis u. 1. számú lakóházzal volt azonos. Figyelemre méltó és a város topográfiája szempontjából igen fontos, hogy ez a telek feltehetően a 16. század közepéig beépítetlenül állt.42 A lakóépület ekkor emeletes volt, földszintjén egy nagyobb pincével összefüggő présházat, emeletén két utcára néző szobát és egy hátsó konyhát lehetett azonosítani.43 Jól látható, hogy az intézmények elhelyezkedése tekintetében a 16. század közepére két csomópont alakult ki a tér két ellentétes oldalán, a világi központ a keskenyebb délnyugati sarokban, az egyházi központ pedig a vele szemben lévő szélesebb északi/északnyugati oldalon telepedett meg. A kettőjük közötti területet a lakóépületek és a piac töltötték ki. Piac, telek, lakóház A nyugati oldalon kissé magasabban álló és a vele szemben lévő keleti házsor —mintegy két utcát alkotva - az egykori piacot vette közre, de fordítva is igaz, a lakóházak a piac köré épültek, amely így az egyik legkorábbi térszervező elem volt. Kőszeg már közvetlenül születésekor piacközpontú településsé vált. Károly Róbert alapító oklevelében - különböző kiváltságok mellett - heti és országos vásárt adományozott a városnak. A központi vásártér mellett hamar létrejöttek - elsősorban a külvárosokban - a különböző specializálódott piacok, mint a fapiac vagy a marhavásártér. A 16. közepéig egy-egy kivételtől eltekintve (pl. Jurisics tér 13.) a térnek csak a nyugati beépítéséből ismerünk időtálló anyagból, azaz kőből készült lakóépületeket.44 Ugyanakkor ennek a sornak a felső szakaszán (pl. Rájnis u. 3.) fa-patics szerkezetes épület is állt.45 A helyszíni kutatások eredményeinek összevetése alapján Mentényi 39 Mentényi 1987. 528. p. 40 PaYR 1924. 239. p. 41 Ld. a 39. jegyzetet. 42 Mentényi 1987. 530-533. p. 43 Ld. a 42. jegyzetet. 44 A Felsőkapu-torony előtt, a mai Rájnis u. (keleti) páros oldalán álló épületeket - területünkön kívül lévén - nem vizsgáljuk. 45 B. Benkhard-MentÉnyi 2004. 112-113. p.
