Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok ... 139 ek - elvonultabb életet követve távolságot tartottak a településtől, és inkább az alapító és családja vallási igényeinek adtak helyet, ami például Patakon a Pálócziaknak köszönhetően sajátos megoldást hozott, hiszen a család gyakorlatilag saját vallási teret hozott létre magának azzal, hogy rezidenciáját a ferences kolostor környezetében alakították ki. Ehhez párosul az is, hogy a plébániatemplom 15. század második felében megvalósult nagymértékű átépítését valószínűleg szintén a családhoz kapcsolhatjuk. Ebben, bár rezidenciájukat nem a templom közelében építették fel és rendezték be, nyilvánvalóan része volt a hagyományos földesúri szerepnek és annak, hogy bármilyen kolostor nyerte el valakinek a támogatását, a település plébániatemploma ugyanúgy az ő gazdagságának és hatalmának kifejező eszköze volt, mint a kolostorok számának növelése, azok kiemelkedő támogatása. Sárospatak esetében azt is megkockáztathatjuk, hogy a földesúr mellett a település polgárságának is szerepe lehetett a templom átalakításában, ezt bizonyítja a templomban talált temetkezések egy része is: a feltárások során a polgárság soraiba tartozó személyek sírkövei is napvilágra kerültek.70 Ugyaninnen a birtokos családok tagjainak sírkövei is ismertek, elsőként a Pálóczi testvérek, Antal és Mihály vörös márvány síremléke 1519-ből.71 A templom belseje, mérete - a belső tér használata A szakrális térhasználat dinamikus elemeiről, vagyis a szertartásokról, a búcsúkról, a körmenetekről, a zarándoklatokról a területre vonatkozó középkori források nem szólnak részletesen. Helyzetükre, szerepükre a templom középkori belső térkialakításából fennmaradt tárgyak, oltárok, illetve az utóbbiak létezéséről szóló források utalnak. A szakrális térhasználat helyeihez tartoznak a kápolnák, temetőkápolnák és maguk a temetők is, amelyek a templomok körül helyezkedtek el ebben a korszakban. Bizonyos kiváltságos csoportoknak a templom belső részein is lehetőségük nyílt a temetkezésre. Az adott helység egyháza szakrális térhasználatának intenzitását számos ok növelhette, mint például a pápai búcsúengedély, egy-egy csodatévő szent vagy ereklye, illetve a védőszenthez kapcsolódó hiedelem, csoda. Ide sorolható azonban a birtokos személye is, akinek támogatása, a búcsúengedélyek és ereklyék megszerzésében játszott szerepe is lényeges. Az új templomok, kápolnák alapítása vagy a már meglévő térbeli szerkezethez idomul, vagy - új helyzetet teremtve - annak alakításában is részt vehet. Építésükkel mindenképp a kiválasztott hely központosultságát és szimbolikus jelentését erősítették. Ezért érdemes foglalkozni a templomok alapterületével, méretével, illetve a méret és a városiasság fokmérőjének tekintett csoportok közötti kapcsolattal is. Ezt a szempontrendszert Anders Andrén használta először a középkori Dánia városainak vizsgálata kapcsán. Munkájában a települések városiasságát kívánta felmérni, és eh70 Gervers-Molnár 1983. 22. p. 71 Gervers-Molnár 1983. 23-24. p.