Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
130 Tanulmányok Minden településnek - itt nemcsak a mezővárosokra gondolok - legalapvetőbb településszerkezeti eleme az utca, amelynek hossza, szélessége, iránya természetesen változó lehet. Magának a településszerkezetnek a leírásához is fontos és alapvető szempontként használja mind a történet-, mind a földrajztudomány az utcaszerkezet milyenségét: kialakulása, fejlődése sokszor szolgáltat adatokat a település fejlődéséhez és történetéhez. Az írott forrásokban az utcákra használt különböző latin elnevezések: piatea, theatrum, series, vicus külső megjelenésbeli különbségre is utalnak.17 Például a theatrum inkább teret vagy térszerűen kiszélesedő utcát jelent, a késő középkor során a források Miskolc piacát is ezzel a névvel jelölték.18 A legegyszerűbb településszerkezet az egyutcás típus, ilyen a falvak jelentős része, és ez a típus előfordulhat akár a mezővárosok között is. Az utcák kialakulásának sokféle lehetősége volt, akár egy korábban betemetett malomárok helyén is nyithattak új utcát, ahogy ezt Zsigmond király 1435-ben Eperjes polgárainak engedélyezte.19 A középkori települések utcaszerkezetével az oppidumok szempontjából Kubinyi András foglalkozott német nyelven megjelent tanulmányban.20 A rendelkezésre álló történeti és régészeti források alapján, néhány északkelet-magyarországi oppidum alaprajzának elemzése során arra is rámutatott, hogy az oppidumok eredetileg egyetlen piacutcából álltak, és csak a késő középkorban, a 14. század második felétől alakul ki a komplexebb, utcakeresztes településszerkezeti kép.21 A hegyaljai mezővárosok településszerkezetének átalakulása során az egyutcás, orsós térrel rendelkező város egy másik, párhuzamos utcával és a kettőt összekötő kis utcákkal bővült. Ez figyelhető meg Sárospatak, Ujhely, Abaújszántó esetében is. Ez az orsószerü kiszélesedés adott helyet a templomnak és a piacnak is. Sátoraljaújhely utcáinak kialakulása a település kialakulásával párhuzamosan ment végbe. A Fő utca tulajdonképpen a település magját alkotta, a közepén állt a plébániatemplom. A késő középkorban ezzel párhuzamos utcák alakultak ki, majd az ezeket összekötő keresztutcák. A pálos kolostor megalapítása - legkorábban 1258 - után, annak környékén alakult ki a Barátszernek nevezett településrész.22 Ennek pontos időpontját azonban nem ismerjük. A hegyaljai mezővárosok egy része már a középkorban az akkori utak mentén kialakult utcás szerkezetű település lehetett, mint például Tárcái, Tállya, Abaújszántó és Sátoraljaújhely. Patak mellé települt Mád, Erdőbénye és Tolcsva, erre utal, hogy Mádon a 17. században derék utcának nevezett út az országúira merőleges volt, tehát eredetileg az volt a település főutcája.23 A Hegyalja legnagyobb és legjelentősebb telepü17 Kubinyi 1996. 202. p. 18 Kubinyi 1996. 198-199., 231. p. 19 LASZTÓKAY 1881. 8. p. 20 Kubinyi 2000b. 17-24. p. 21 Kubinyi 2000c. 154. p. 22 VALTER 1991. 205-206. p.; ROMHÁNYI 2000. 69. p. 23 Orosz 1984. 521. p.
