Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok ... 127 A mezővárosok topográfiája - a település térszerkezete A régészeti és írott források együttes használata fontos a magyar városok térszerkezetének és térhasználatának vizsgálatában, és nincs ez másként a hegyaljai oppidumok esetében sem. A mezővárosok terének komplex megismeréséhez az írott források mellett a régészeti, művészettörténeti, illetve álló épületek esetében az építészeti források felhasználása is szükséges. Egy településnek több, számos értelemben vett tere létezik, ezek helye, egymáshoz viszonyított helyzete folyamatosan változik. A településen belül zajló gazdasági és társadalmi folyamatok zöme térbeli folyamatként szemlélhető.11 A település megtelepedés utáni térkitöltése, annak iránya sokat elárul a település térszerkezetéről, elsősorban a gazdasági motivációkról. Például értékes termőföldet, szántót, legelőt nem népesítettek be, amíg arra szükség volt, vagy szintén erre utal a Hegyalján a pincék megtelepedésének helye, ami a szőlőgazdálkodás területeihez kapcsolódott. Ezt a tudatos földhasználatot a hegyaljai mezővárosok megtelepedése is mutatja: az alapvető településforma a folyóparton húzódó egyutcás forma, amely a későbbi fejlődés során tovább keresztutcákkal bővül. A városok társadalmának egyes rétegei térben is elkülönülnek egymástól. A városrészek fizikai jellemzői és a lakók társadalmi összetétele szoros kapcsolatban van egymással. A várost érintő minden változás érinti az ott élők társadalmi összetételét is. Ezt a változást okozhatja háborús pusztítás vagy éppen eladományozás, hiszen az új birtokos megváltoztathatja lakóhelyét a településen belül, így a településrészek kapcsolata is megváltozik. Különösen nagy léptékű változás akkor következhetett be, amikor egy település rangosabb család kezéből került kevésbé rangos, esetleg éppen a felemelkedés útján lévő családéba. Hasonlóan minőségi váltást jelentett, amikor egy királyi tulajdonú, sőt királyi udvarhellyel rendelkező település ment át nemesi tulajdonba, mint ahogy Sárospatak példája is mutatja. ii Mészáros 1994. 5. p.
