Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
124 Tanulmányok takvölgyekből lefutó utak és a Hernád-völgyben Kassa és Eperjes irányába haladó kereskedelmi útvonal csomópontjaira telepedtek.4 A Hegyalján két fontos kereskedelmi útvonal futott, az egyik Tokajtól Bodrogkeresztúron, Mádon, Tállyán, Abaújszántón, Vizsolyon, Göncön keresztül a Hernád bal partján vezetett Kassára, onnan Bártfára és Grybówon keresztül Krakkóba. A másik Bodrogkeresztúrtól Olaszliszkán, Sárospatakon át vezetett Újhelyig, de onnan Telkibányán át Göncnél ez is becsatlakozott a kassai útba. A középkor során Sárospataknál a Bodrog hídján átkelve lehetett elindulni Munkács irányába, majd onnan tovább Lembergbe (Lviv).5 A hegyaljai mezővárosok A munkában szereplő mezővárosok kiválasztásakor Kubinyi András kritérium- és pontrendszerét vettem alapul.6 1. táblázat. A hegyaljai városias települések a Kubinyi-féle kritériumrendszerben Település neve Mezővárosként 1. említés Kategória Pontszám Abaújszántó 1459 5 12 Bodrogkeresztúr 1517 6 7 Olaszliszka 1461 5 15 Sárospatak 1392 3 23 Sátoraljaújhely 1390 5 15 Szerencs 1490 5 11 Tárcái 1541 6 8 Tokaj 1420 5 12 Tolcsva 1488 6 6 A mezővárosok száma a 15. században ugrott meg. A jelentősebb oppidumok már a század közepén kialakultak, de a század végén kisebb települések is nagyszám4 FRJSNYÁK 1961. 170., 176. p. 5 Orosz 2000. 396-397. p. 6 KUBINYI 2000a. 13-15. p. A terület városias településeinek kritériumrendszer szerinti feldolgozása megjelent: Éder 2005. 7-11. p. Ez alapján a kisebb városok, illetve jelentős városfunkciót betöltő mezővárosok (3. kategória) közé Sárospatak, a részleges városfunkciójú mezővárosok (5. kategória) közé Abaújszántó, Olaszliszka, Sátoraljaújhely, Szerencs és Tokaj, az átlagos mezővárosok és mezőváros jellegű falvak (6. kategória) közé Bodrogkeresztúr, Tárcái és Tolcsva tartoznak.
