Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Fedeles Tamás: Város a Mecsek lábánál
102 Tanulmányok látszik, hogy a város egyik legkorábbi településrésze a püspöki rezidencia közelében alakult ki. A jelentős méretekkel rendelkező cella septichora szolgálhatott e városrész templomaként egészen a tatárjárásig, majd ezt követően a mongolok pusztítása következtében károkat szenvedő épület a püspökvár kiépítése miatt már nem épülhetett újjá.26 A vár területén végzett ásatások, falkutatások, 17-18. századi ábrázolások, valamint narratív és okleveles források alapján a castrum a középkori település legismertebb részének számít.27 A tatárjárást követően, a 13. század második felében került sor a kővár felépítésére. A belső várfal emelése a 14. század derekán Poroszlói Miklós püspök nevéhez köthető, míg az erősség alapterületét jelentősen növelő Emuszt Zsig- mond a 15. század végén erődíttette meg a várat.28 A püspökvár liturgikus célú épületei közül kétségkívül a székesegyház volt a legjelentősebb, a püspöki katedrával. A késő középkorban 26 mellékoltárral, három kápolnával, öthajós kriptával rendelkező háromhajós bazilika mindenekelőtt a helyi klerikusközösség napi liturgiavégzésének helyszínéül szolgált.29 A katedrálishoz csatlakozva épült fel a székesegyházi kanonokok közös életét biztosító dómmonostor először az épület északi, majd annak megszűnését követően, vélhetőleg a 13. században a déli oldalán.30 A székesegyháztól nyugatra létesítették a Keresztelő Szt. János társaskáptalan templomát a 13. század elején/1 A bazilika körül álló kápolnák közül a legjelentősebb az 1355-ben alapított Aranyos Mária tiszteletére szentelt volt, amely minden bizonnyal püspöki palotakápolnaként funkcionált. A bazilika délnyugati oldalához csatlakozhatott a Szt. András kápolna, míg az 1428-ban alapított Szt. Móric kápolna közelebbi lokalizálása erre vonatkozó források hiányában nem lehetséges/2 A további épületek közül a püspöki palotát és a káptalanházat kell megemlítenünk. Az előbbi a püspök és szűkebb udvartartása lakosztályait, valamint a kiszolgáló személyzet helyiségeit foglalta magába a székesegyház északi oldalán, majd a 15. század végén a vár délnyugati részére helyezték át/3 A káptalanház a 18. század végén lebontott Aedes Sacmarianaeva\ azonosítható, amely az említett dómmonostor keleti szárnyát alkotta, s a székesegyház délkeleti tornyától déli irányba húzódott. A kétszintes épületben működött a káptalan hiteleshelyi kancelláriája, valamint itt tartották a káptalani gyűléseket, s vélhetőleg a székesegyházi iskola is itt kaphatott helyet.34 A székesegyházi kanonokok közös élete (vitacommunis) a 12-13. század fordulóján megszűnt. A testület önállóvá válásának a püspöki menzától való elkülönülés az 26 Bodó 2007. 94-95. p. 27 SÁNDOR 1991.; SÁNDOR 1999.; VlSY 2007.; KlKINDAI 2007. 28 Fedeles 2008. 29 Dercsényi 1969.; Petrovich 1956b.; Fedeles 2008. 30 VlSY 2007. 41—42. p. 31 SÁNDOR 1999. 32 Valamennyi kápolnára összefoglalóan ld. FEDELES-Kikindai 2006. 33 BODÓ 2006. 40. p. 34 Fedeles 2008.
