Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Petrik Iván: A Nyulak szigeti apácamonostor vámkonfliktusai Budával és Pesttel

és 1289-ben kiadott oklevelei,

9 amelyekben visszaadja az apácáknak javaikat.

10 Ezekből kiderül, hogy az apácák minden birtokukat elvesztették, jellemző módon még magát a Nyulak szigetét is, amelyet pedig IV. László adományozott teljes egészében és nem is egy ízben nekik. Az elvett és visszaadott javak között szerepelt a budai és pesti vásárvám is. Bár az 1290 szeptemberében kiadott oklevelekben III. András kifejezetten az éves vásárról rendelkezik, az 1288. évi oklevél kétségtelenné teszi, hogy ebben a periódusban nem csak a sokadalom vámját nem tudták beszedni. Az oklevél szerint ugyanis, a király visszaad mindent, „simulcum tributo fori seu porte Castri Budensis, prout antea pro ipsis dominabus exigi consueverat". Azaz olyan vámokról volt szó, amelyeket korábban már szedtek. Az 1289. évi oklevél pedig a pesti vámszedést is említi, ahol ekkor még nem tartottak éves vásárt.

11 Fölmerülhet az a megoldás is, hogy IV. László rendelkezései nyomán a heti- és napi vásárokon a vámszedés helyreállt 1289 végére, csak az éves vásáron nem (amelyet a vásárengedély visszavonása ellenére minden bizonnyal megtartottak). Ezért volt szükség III. András külön rendeleteire. Ezt a feltételezést támogatja, hogy 1290-re IV. László a szigeti kolostort újra kegyeibe fogadta, és több oklevelével is támogatta.

12 Mivel IV. Lászlónak az apácák javainak, köztük a vámok visszaadásáról szóló rendelkezését 1288 után 1289-ben meg kellett ismételnie, valamint az a tény, hogy a vásárengedély visszavonását tartalmazó oklevelet 1290-ben újra kiadták,

13 mutatja, hogy a vámjogok teljes (azaz az éves vásárt is magába foglaló) visszavételére csak 1290-ben került sor. Ekkor az új uralkodónál, III. Andrásnál arra tettek kísérletet az apácák, hogy a jogilag megkérdőjelezhetetlen álláspontjuknak a gyakorlatban is érvényt szerezzenek. Az éves vásár közeledtével a király megbízásából többek között a budai prépost próbálta meg rávenni a várost, hogy ne akadályozzák meg az apácák vámszedését. Majd III. András a Kisasszony napi vásár előtt két nappal,

14 szeptember 6-án kiadott két oklevelével végleg biztosítani akarta az 9 Bp. I. 241-242. p., MOL DL 1221.; Bp. I. 246. p., MOL DL 1254. 10 Az, hogy 1288-ban mindezt a nővére, Erzsébet és férje, Zavi§ Rosenberg kérésére tette, bizonyítja, hogy a birtokelvétel a kolostor ostroma körüli botrányokhoz köthető. Az április 20-i ostrom után a birtokok elvételére és június 5-i visszaadására alig több mint egy hónapja volt a királynak, de éppen a vásárengedély kiadása és visszavonása mutatja, hogy ez más esetben is elegendőnek bizonyult egymásnak szögesen ellentmondó döntések meghozatalára. 11 Györffy azt feltételezi ugyan, hogy a vámfizetés elkerülése érdekében 1288-89-ben Pestre helyezték az éves vásárt, de ez véleményünk szerint nem valószínű, hiszen ekkor Budán sem szedtek vámot. GYÖRFFY 1997. 188-190. p. 12 Hetivásár-engedély Csolnokon: 1290. február 3. Bp. 1.252-253. p.; bírói kiváltság: 1290. június 24. Bp. 1.253. p.;apesti vásárvám ügyében az apácák javára ítél: 1290.július 10. előtt: 2ïp. 1.256-258.p. 13 MOL DL 1205., RA 3563. Az oklevél megújítása némi „fenyegetést" jelenthetett a vám körüli vitában, a szeptemberi oklevelek fényében aligha törekedtek valóban a vásár megszüntetésére. 14 A budai éves vásárt a vásárengedély szerint a lateráni bazilika felszentelési ünnepét (a Kisasszony nap utáni vasárnapot) megelőző és követő héten tartják. A vásár többi olyan említése, amely időpontot is megad, egy kivételével már a Szent Szűz születésének ünnepéhez (azaz Kisasszony naphoz) köti. A kivétel azonban a pápai kancellária nyilvánvaló tévedése, hiszen itt Szent János fejevételének ünnepét említik. 1290-91-ben a talányos „circa festum", azaz az ünnep táján, környékén kifejezést használják, 1295-ben az egyértelműbb Szent Szűz születésének nyolcadát.