Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Bessenyei József: Baráti Fábián nagyszombati kereskedő kapcsolatrendszere

le Baráti hat ökrét a szomolányi uradalomhoz tartozó nádasi birtokán. Baráti azzal vágott vissza, hogy kérte a nagyszombati bírót, a vásáron fogja el Korlátkői embereit.

55 Láthatjuk tehát, hogy Baráti az ország nyugati részén, a Morvaországba vezető utakat ellenőrző birtokosok mindegyikével kapcsolatot tartott fenn, amire bizonyára a forgalom zavartalan fenntartása miatt volt szüksége. De nemcsak a környékbeliekkel bonyolította üzleteit, hanem a jóval távolabbi Erdéllyel is, ahol maga a nagy hatalmú kincstartó, Fráter György volt a partnere. Erről egy kiegyenlítetlen tartozás kapcsán szerezhetünk tudomást, amikor 1000 forint fejében a kincstartó Debrecenben őrizetbe vétette Barátit, ugyanott lévő javait pedig árestáltatta. O vitatta a tartozást és ebből kifolyólag az árestálás jogosságát is.

56 - Az ügy fejleményeiről nincsen tudomásunk; Baráti továbbra is kereskedett Erdéllyel, 1556-ban például onnan hajtott marhákat.

57 A magyarországi élelmiszerexport egyik fontos helyszíne, az ország legnépesebb mezővárosa, Debrecen gyakran játszott jelentős szerepet Baráti működésében. A város környéki pusztákon híztak az ő marhái is, és annak híres vásárain cseréltek gazdát - ha a szolgák gondatlansága miatt el nem vesztek. Baráti két gyanúba esett szolgájának ugyanis a debreceni bíróság döntése alapján meg kellett esküdnie, hogy uruk elveszett tinóit nem adták el, éberen vigyáztak rájuk, azok mégis megszöktek.

58 Két, mondhatni szokványos perdarab mutatja Baráti debreceni üzleteinek intenzitását. Az egyik kötelezi őt, hogy egy debreceni kereskedő, Ozsonya László ellenében bizonyítsa: embere által hírül adta neki, hogy 10 posztójáért ne küldjön el, hanem az ő árujával együtt szállíttassa el, és az árát fizesse meg.

59 Perben állott egy másik debreceni kalmárral, Homoki Mihállyal is. A perről annyit tudunk, hogy 1551-ben a bíróság döntése értelmében Homokinak előírták, hogy tartozik Baráti Fábián kötelezvényét - amelyből és amely miatt köztük a veszekedés és a becstelenítés támadt - bemutatni. Homoki Mihály ezzel elégedetlenül a földesúr székére fellebbezett, a per tehát folytatódott, további fordulatairól azonban nem maradt fenn információ.

60 Ezek a pertöredékek jól mutatják Baráti széles gazdasági kapcsolatrendszerét, szinte zavartalan közlekedését a társadalmi ranglétra különböző fokain állók között. Azt, hogy összeköttetéseinek szálai milyen irányba vezettek, az eddig vizsgált forrásokon túl az általa, illetve a személye ellen bejegyzett tiltások mutatják meg igen érzékletesen. A tiltások, más szóval tilalmak a kereskedők közt fennálló adósságokat rögzítették, sajátos módon. A tiltás az adós javaira vonatkozott az adósság értékéig, és a tilalmazott ingatlanra, ingóságra vagy jövedelemre tették, melyet a városi jegyzőkönyvbe való bejegyeztetés után elidegeníteni vagy másra átruházni nem lehetett. (Po55 1545. július 20., Sándorf (Swanczydorfff, Prievaly). Baráti Fábián - Szabó Péternek, Nagyszombat város bírájának. PÁL NSZ Nagyszombat v. Actajuridica 1501-1549. VARSIK 1956. N. 201. 56 1544. május 26., Debrecen. Debrecen város tanácsa - Nagyszombat város tanácsának. PÁL NSZ Nagyszombat v. Miss. N. 891. 161-162. fol. - 1545. április 21., Debrecen. Baráti Fábián Nagyszombat város bírájának. PÁL NSZ Nagyszombat v. Miss. N. 1040. 264. fol. 57 NÉMETH 1995. 13. p. 58 1549. május 2., Debrecen. DVJK1981. 129. p. N. 19. 59 1548. október 27., Debrecen. DVJK 1981. 37. p. N. 259. 60 1 551. szeptember 5., Debrecen. DVJK 1982. N. 355/5.