Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
RECENZIÓK - N. Kovács Tímea - Böhm Gábor - Mester Tibor (szerk.): Terek és szövegek Ismerteti: ISPÁN ÁGOTA
Kevin Lynch által bevezetett mentális térkép-elmélet határozta meg, amely a kognitív pszichológia, majd a kognitív tudomány mentális sémamodelljének paradigmáján alapult, tehát a gondolkodást belső szimbolikus reprezentációk manipulálásaként értelmezte. Az akcióelméleti megközelítés szerint viszont a tájékozódás nem fogható fel teljesen belső folyamatként, sokkal inkább egy összetett problémamegoldási feladat, amelynek során a térbeli ismeretek az egyéb kulturális és társadalmi tudásba ágyazódnak be. A tájékozódás a séma, az észlelésben részt vevő szervek és maga a környezet interakciójának összetett folyamatában jön létre. Ennek megfelelően a tájékozódás tanulmányozásának már nem a mentális térkép, hanem az aktuális útkeresés tanulmányozása a leghatékonyabb módja. A blokk szerkesztői valamilyen okból kifolyólag nem e tanulmány mögé helyezték a kommunikációkutató Mester Tibor tanulmányát (tematikailag ugyanis ez volna indokolt), mely gyakorlati oldalról közeh'ti meg a kognitív térképek kérdését. A szerző egy Pécsett folytatott kutatási programról nyújt beszámolót, mely azt próbálja kideríteni, miként alkalmazható a mentális térképezés módszere a városantropológiai kutatásokban. A kognitív térkép - a térhez kapcsolódó komplex mentális reprezentáció - megkülönböztethető a mentális térképtől utóbbin rendszerint egy adatközlő által rajzolt térképet értenek, de létrehozható a térbeli tájékozódásra irányuló kérdések feldolgozásával is. A vizsgálat során az az általánosan elfogadott feltevés, miszerint a városlakók mentális térképei lakóhely vagy társadalmi státus alapján különböznek, nem igazolódott. Az egyedi eltéréseket a szerzők tapasztalatai szerint leginkább az életkor határozta meg, azonban az egyetlen bemutatott példát erre vonatkozólag a húszas-harmincas éveiben járó korosztály által megrajzolt új típusú, ún. ikonikus mentális térképek szolgáltatják. A tanulmány forráshasználatát tekintve a mentális térképek leginkább az értelmezést segítő, árnyaló interjúkkal összekapcsolva tűnnek igazán hatásosnak, sőt a térképek olykor csak olyan ismereteket eredményeznek, amelyek maguknak az interjúnak a révén is megszerezhetők lennének. Az irodalomtörténész Berta Erzsébet írásának Debrecen elbeszélt és épített textúrája, illetve ezek ellentmondásai - a való város által „varázstalanított" elbeszélt város - állnak a középpontjában. A magyar, kálvinista és konzervatív toposzok uralta Debrecen-narratíva és a hetvenes évek radikális átépítései, a helyi identitás építészeti reprezentációinak lebontása éles ellentétben áll egymással. A nyolcvanas évektől napjainkig tartó városrekonstrukció a lokális identitás megalapozása helyett csupán a múlt újrakonstruálását végzi. A város mint kulturális praxis címen futó második egység a lakosok „városhasználati" szokásait, gyakorlatát térképezi fel, továbbá vizsgálja, hogy miként j elenítik meg a várost a maguk és a külső szemlélő számára, valamint hogyan értelmezik lakhelyük szimbólumait. Az etaográfus Mészáros Borbála tanulmányának középpontjában a 18-19. századi életmódbeli urbanizáció egyik speciális jelensége, a város közvetlen környékének funkcionális és szimbolikus átalakulása áll, melynek során a környező vidék a városi szabadidős szokások helyszínévé válik. A város és környéke természeti értékeinek felfedezése mellett a tájra és a városra távlatot adó látvány, a panoráma nyújtotta élmény volt e ,,zöldmulatságok" legfontosabb motivációja. A történész Horváth Sándor azt mutatj a be, hogy a magyarországi huliganizmus (ezen belül a galerik) kapcsán kialakult morális pánik miként formálta át a városlakók mentális térképeit a hatvanas években. A szocialista bulvársajtó, a rendőrség és a KISZ által teremtett hukganizmus-diskurzusban a rendőrség és a munkások közötti 19. század végi, 20. század eleji konfliktusok hivatalos ábrázolásai éltek tovább, pusztán a „sztrájktanya" fogalmának helyét a ,Jiuligánok által uralt tér" nyelvi formulája vette át. A huliganizmus-diskurzus lehetővé tette a
