Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

RECENZIÓK - Bailey, Sámuel L.: Immigrants in the Lands of Promise Ismerteti: RIGÓ MÁTÉ

kutatásokat is érte az 1980-as évektől. Ezen kritikák a strukturalista szemléletmódot két oldalról támadták: egyrészt a táblázatok oszlopai mögött elsikkadó emberi dimenziót hiányolták belőle, melynek figyelembevétele nélkül az egyes bevándorlók a gazdasági-demográfiai „push-and-pull" faktorok, a taszító és húzó tényezők játékszereként értelmeződtek (10. p.).* Másfelől a történet színhelyének, az egyes városok sajátosságainak „eltüntetése" miatt kritizálták a stnikturalista modellt. Ezen megközelítésmód alternatívájaként számos munka született, melyek a bevándorlókat mint a városi térszerkezet alakításának és használatának aktív szereplőit mutatták be, s ezáltal a hangsúly az egyéni stratégiák és identitások vizsgálatára helyeződött. Míg az 1920-as évektől kezdve, a tömeges bevándorlás szünetelése idején a történeti migránskutatás - beleértve a második világháború után született kvantitatív tanulmányokat is elsősorban a második és harmadik generáció asszimilációjának sikerességét vizsgálta, addig az 1970-es évektől kezdve az érdeklődés - a politikai változásoktól sem függetlenül - az etnikai viszonyok, a női szerepek és faji problémák történeti vizsgálatára helyeződött. A pluralista modell jegyében születő munkák a klasszikus, könnyen kvantifikálható bevándorlástörténeti források mellett vagy helyett a személyes források (pl. levelek, naplók), illetve a bevándorlók által írt szépirodalom elemzésére alapozták megállapításaikat. Úgy gondolom, az Immigrants in the Lands of Promise erőtlensége és megállapításainak egysíkúsága ezeknek a kihívásoknak szinte teljes kikerüléséből fakad. A munka egyrészt nem vesz tudomást az elmúlt három évtized bevándorlástörténeti kutatásának metodológiai és tényanyagbeli hozadékáról, másrészt pedig teljesen félreérti őket. A szöveg ugyanakkor meglehetősen ironikus kettősséggel - vagy adott esetben következetlenséggel - viszonyul az újabb, nagyobbrészt személyes forrásokra épülő, és méltán nagy visszhangot kiváltó bevándorlástörténeti munkák eredményeihez.*" Ennek ellenére Baily az akkurátus bevezető tanúsága szerint tisztában van a különböző ismeretelméleti fordulatokkal, a bevezetőben például különösen fontosnak érzi kiemelni, hogy a „bevándorlók aktív résztvevői voltak a migrációs folyamatnak, jelentőségteljes döntések sorát hoztak életükkel kapcsolatban". (12. p.) Ugyanott azonban az is kiderül, hogy a szerző szerint az egyéni önállóság pusztán „a struktúrák által meghatározott keretek között lehetséges", vagyis Baily valójában visszatér arra az alapra, amelynek alternatívájaként az elmúlt három évtized bevándorlás-szakirodalmának zöme létrejött. Következetlenségnek érzem emiatt, hogy a munkán gondos alapossággal végigvitt kvantitatív, strukturalista elemzési modellt a szerző ellensúlyozni kívánja a kvalitatív forráselemzé* BÁCSKAI VERA: Várostörténet. In: BÓDY ZSOMBOR - Ö. KOVÁCS JÓZSEF (szerk.): Bevezetés a társadalom-történetbe. Osiris, Budapest, 2003. 243-257. p. GABACCIA, DONNA R. - FRANCA, IACOVETTA: Introduction. In: Women, Gender, and Transnational Lives: Italian Workers of the World. University of Toronto Press, Toronto, 2002. v. p. GYÁNI GÁBOR: Kivándorlás és az amerikai magyarság sorsa. In: GYÁNI GÁBOR: Történészdiskurzusok. L'Harmattan, Budapest, 2002. 276-284. p. ** BRUBAKER, ROGERS: Csoportok nélküli etnicitás. Erdélyi Magyar Adatbank. Letöltve: 2007. december 20-án. URL: http://adatbank.transmdex.ro/html/cim_rxU'672.pdf FONER, NANCY - RUMBAUT, RUBEN G. - GOLD, STEVEN J.: Immigration and Immigration Research in the United States. In: FONER-RUMBAUT-GOLD (eds.): i. m. 1-22. p. PEDRAZA-BAILEY, SYLVIA: Immigration Research: A Conceptual Map. Social Science History, 14/1, (1990) 2. 44-67. p. SMITH, ANTHONY D.: Chosen Peoples. In: HUTCHINSON, JOHN (ed.): Ethnicity. Oxford University Press, New York, 1996. 189-196. p. *** L. pl. az 5. és 6. lábjegyzetet.