Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
RECENZIÓK - Hajós, Géza (Hrsg.): Stadtparks in der österreichischen Monarchie, 1765-1918 Ismerteti: MAGYAR ERZSÉBET
Stadtparks in der österreichischen Monarchie, 1765-1918 Studien zur bürgerlichen Entwicklung des Urbanen Grüns in Österreich, Ungarn, Kroatien, Slowenien und Krakau aus europäischer Perspektive Hrsg. GÉZA HAJÓS Böhlau Verlag, Wien-Köln-Weimar, 2007. 230 p. Hiánypótló, kiterjedt alapkutatáson nyugvó munka a Böhlau Verlag színvonalas és tetszetős kiadásában megjelent, Alenka Kolsek, 2006-ban elhunyt szlovén kutató, az egyik tanulmány szerzője emlékének szentelt kötet. A Walter Krause előszavával ellátott kiadvány, amely az Österreichische Gesellschaft für Historische Gärten közreműködésével született, hét, változatos hátterű szerző (művészettörténet, táj- és kertépítészet, építészet, műemlékvédelem) tanulmányait vonultatja fel, s nem kevesebbre vállalkozik, mint a Monarchia (Cseh- és Morvaország kivételével) városi parkjainak európai kontextusba ágyazott bemutatására. Ez a széles perspektívát kínáló, a további kutatásokhoz nélkülözhetetlen kötet nem csupán a kert- és a művészettörténet, hanem a várostörténet, az urbanizmus és a műemlékvédelem számára is új eredményekkel szolgál. Az ausztriai történeti kertek szakavatott kutatója és műemlékvédelmük szakértője,* Hajós Géza (az osztrák Bundesdenkmalamt, Abteilung für historische Gartenanlagen vezetője) szerkesztésében megjelent könyv javarészt egy kétéves kutatási program (1996-1998) eredményeit tartalmazza. Mivel a projektet nem sikerült meghosszabbítani, az így fellépő finanszírozási nehézségek következtében a Cseh- és Morvaországról szóló kutatások sajnos befejezetlenek, s így töredékesek maradtak. A Monarchia városi parkjainak kutatásához elengedhetetlen nyugat-európai (elsősorban angliai, francia, itáliai és német) perspektívába helyezésük, valamint a dunai monarchián belül betöltött szerepük elemzése. A regionális eltérésekből adódó korszakolási nehézségek miatt, a vizsgált időszak és terület kiterjedtsége következtében ésszerűnek tűnik a szerkesztő döntése, hogy a köztörténeti korszakhatárokhoz igazítja a mű szerkezetét. A kezdődátum, a könyv címében is feltüntetett 1765, LT. József német-római császárrá koronázásának éve, a bécsi felvilágosodás kezdetét jelzi, belső korszakhatárként pedig 1867, a kiegyezés dátuma tűnt a leginkább kézenfekvő választásnak. Amint az a szerkesztő megjegyzéséből is kitűnik (14. p.), csupán szimbolikus évszámokról van szó, amelyek nem jelentenek egyértelmű cezúrákat, így elkerülhetetlenek voltak az (egyébként nem zavaró) átfedések az első és a többi fejezet között. A szerkesztői előszót, majd az általános kutatási eredményeket taglaló összefoglaló részt követően az első fejezetben Hajós Géza európai kontextusba helyezve vizsgálja a Monarchia városi parkjainak történetét az 1765-től 1867-ig terjedő időszakban. A kötet második részében (II-VI. fejezet) az 1867-1918 közötti időszakról a Monarchia egyes részeit külön-külön elemző, a kutatási program résztvevői által írt tanulmányokból kapunk képet. így Bécs és Ausztria (Cordula Loidl-Reisch), a történeti Magyarország (Budapest, valamint Pozsony, Gödöllő, Herkules-fürdő stb. egyes parkjai - Sisa József), Horvátország (ideértve Szlavóniát, valamint Dalmáciát - Bojana Bojanió Obad Sőitaroci és Mladen Obad Söitaroci), Szlovénia (1864—1918 * HAJÓS, GÉZA: Romantische Gärten der Außdärung. Englische Landschaftskultur des 18. Jahrhunderts in und um Wien. Böhlau, Wien, 1988.; HAJÓS, GÉZA (Hg.): Historische Garten in sterreich. Böhlau, Wien-Köln-Weimar, 1993. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV m. 2008.505-508. p.
